Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány döntése szerint jövőre eltörlik a tőzsdei árfolyamnyereséget terhelő adót, ám a törvényjavaslat pontos szövegezése még nem került nyilvánosságra. Így nem tudni, hogy csak a 2000 végéig érvényes helyzet (amikor a tőkeszámlán tartott részvények - például a Graphisoft nem tartozott ezek közé - nyeresége adózott 0 százalékkal) visszaállításáról van-e szó, vagy pedig ennél szélesebb a kör. A PM szakértői munkacsoportjának néhány hete született javaslata szerint mindennemű - értelemszerűen hazai - tőzsdén elért árfolyamnyereség a kamattal azonos besorolás alá esne, vagyis 0 százalékkal adózna. Ez a tőkeszámlára helyezhető részvények mellett a magyar tőzsdén bevezetett külföldi jegyzésű részvényekre (Graphisoft), valamint a kárpótlási jegyre is vonatkozna. A befektetési jegyek nyeresége eddig is adómentes volt. Mivel a javaslatban nem szerepel megszorítás a prompt ügyletekre, így értelemszerűen a határidős ügyletek is ugyanezt a kedvezményt élveznék. Ebben az esetben megfigyelők szerint már valóban lehet tőzsdeélénkítésről beszélni, nem csak egy korábbi anomália megszüntetéséről.
Az utóbbi két évben amúgy is csak nyomokban meglévő tőzsdei árfolyamnyereség adójának eltörlése mellett fontos „élénkítőszer”, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíj jövőre 6 százalékról 8 százalékra emelkedik és januártól ismét kötelező lesz a pályakezdők belépése a magánnyugdíjpénztárakba.
Az adó eltörlésével kapcsolatban Nagy Péter, a Concorde vagyonkezelője elmondta: főleg a magánszemélyek aktivitása nőhet az intézkedés következtében. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése után fokozatosan csökkent a magánszemélyek aktivitása, például visszaesett a napon belüli üzletek száma. Igaz, ez egybeesett az egykor viszonylag népes magánbefektetői réteg elszegényedésével, illetve az ingatlanpiaci boommal. Így a szakértő szerint az adó bevezetése önmagában csak kisebb mértékben járult hozzá a tőzsdei pangáshoz. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az idén már valamivel kedvezőbb a magánszemélyek adózása, hiszen az azonnali piacon elért nyereség, illetve veszteség szembeállítható a határidős ügyletek egyenlegével.
Az adó eltörlése nyomán várhatóan élénkülő kereskedési kedv nagyobb forgalmat jelent, ami fontos kellék például ahhoz, hogy a kormány által tervezett, újabb cégek tőzsdére csalogatását célzó intézkedések elérjék a céljukat (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 19., 9-10. oldal).
A magán-nyugdíjpéntári befizetések emelkedése közvetetten hat a részvénypiacra, mivel a megtakarítások egy része - sajnos általában alig több mint tíz százaléka - magyar részvényekbe áramlik - nyilatkozta Móricz Dániel a Concorde Alapkezelő elemzője. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint mintegy 700 milliárd forint van a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárakban. Ezen belül a magánnyugdíjpéntárak növekménye évi mintegy százmilliárd forintra tehető, ez azonban nemcsak a befizetéseket, hanem a vagyongyarapodást, illetve az új belépők hatását is tartalmazza (igaz, az utóbbi időben a tagok száma nemigen emelkedett). A hozzávetőleg százmiliárdos összegből 75 milliárd lehet a többletbefizetés, ami a befizetés 6-ról 8 százalékra növelésének köszönhetően évi 25 milliárd forinttal emelkedhet. Ennek hozzávetőleg tíz százaléka jelenhet meg pótlólagos forrásként a részvénypiacon. A 2,5-3 milliárdos összeg önmagában nem nevezhető túl jelentősnek. Az intézkedés inkább hosszú távon hathat pozitívan a tőzsdére - mondta Majoros György, a Takarékbank elemzője, figyelembe véve azt is, hogy a pályakezdők évről évre növelik a befizetők körét. Sajnálatos tény, hogy a pénzt a vagyonkezelők leginkább állampapírba fektetik, de külföldi részvényekben is többet találni, mint magyar papírokban. Ezt az elemző az elmúlt két-két és fél év rossz tőzsdei teljesítményének, illetve a hazai befektetőkre is jellemző kockázatkerülő magatartásnak tulajdonítja. Utóbbi megváltoztatásában sokat segíthet a BÉT jövőre induló megtakarításösztönző, befektetésnépszerűsítő kampánya. A népszerűsítés szükségességét mutatja, hogy míg a magyar megtakarításokon belül csak 2,5-3 százalék a részvények aránya, ez az USA-ban meghaladja az 50, az Európai Unióban pedig a 30 százalékot.
M. G.
