Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
K&H Fix Plusz néven a hazai piacon először indít úgynevezett garantált alapot a K&H Alapkezelő. Bár eddig is voltak tőke- vagy hozamgaranciával kiegészített termékek az országban, az új konstrukció különbözik ezektől. Itt nemcsak a befektetett tőke visszafizetésére és egy garantált fix hozamra számíthatnak a befektetők, hanem a főbb nemzetközi részvénypiacok emelkedése esetén hozamprémiumra is. Ez utóbbi akkor jár, ha az S&P-500, a Dow Jones Euro Stoxx-50, az FTSE-100 és a Nikkei-225 indexek emelkedésének számtani átlaga meghaladja a garantált hozamot. A hároméves, zárt végű alap fix minimálhozamát a jegyzés előtt teszik majd közzé, nemkülönben azt is, hogy az indexek emelkedésének mekkora hányadát fizeti ki majd az alapkezelő (lásd keretes számpéldánkat). Ha az indexek esnek, vagy szerényebb mértékben emelkednek, mint a garantált hozam, nem jár hozamprémium.
A nem túl egyszerű konstrukció úgy működik, hogy a K&H-csoport belga tulajdonosának alapkezelő vállalkozása - amely piacvezető Belgiumban a hasonló alapok piacán, és havonta 6-8 hasonló alapot hoz létre - Luxemburgban indít egy ugyanilyen feltételekkel működő alapot, csak erre a célra. Ezt forintban denominálják, és azoknak a befektetéseinek a kockázatát is fedezik, amelyek nem forintban születnek, így a hazai alap nem vállal devizakockázatokat. A K&H Fix Plusz száz százalékban ennek a kinti alapnak a befektetési jegyeit vásárolja majd, tehát alapok alapjaként működik. A luxemburgi KBC-alap a tőke nagy részét, 80-90 százalékát forintban kamatozó befektetésekbe (kötvényekbe, esetleg betétekbe) helyezi el, a maradékon pedig indexopciókat vásárol.
A kamatozó befektetések garantálják a tőke és a fix kamat kifizetését, tőzsdei árfolyam-emelkedés esetén pedig az opciók plusz nyereséget hoznak.
A K&H Fix Plusz jegyzése szeptember 30-tól várhatóan november 8-ig tart, de előbb is lezárható, ha a maximális 15 milliárd forintnyi befektetési jegyet lejegyzik, vagy ha a piaci körülmények drámai módon megváltoznának. A 10 ezer forintos befektetési jegyekből legalább 100 ezer forintért kell vásárolnia egy-egy befektetőnek. Mivel a jegyzési időszak hosszú, akárcsak a zárt végű alapoknak a 90-es évek első felére esett felfutása idején, most is diszkont jegyzési árfolyamokat alkalmaznak, az árakat évi 7 százalékos kamattal számolják. A zárt végű, tehát nem visszaváltható befektetési jegyek másodlagos forgalmát a tőzsdei forgalom biztosítja majd. Az alapkezelő bízik abban, hogy már csak a fix garantált hozam miatt is megfelelő kereslet lesz rájuk (főleg ha a piaci hozamok addig csökkennek). Ezen kívül 2003-tól a K&H Bank lombardhitelt is nyújt a papírokra.
Az alap nettó eszközértékét hetente állapítják meg, ez eleinte szinte biztosan a névérték alá fog esni a kezdeti költségek (és esetleg az opciók értékének esése) miatt. Később azután a kötvénybefektetések gyarapodása nyomán mindenképpen utol fogja érni legalább a tőke+garantált hozam értékét.
A hazai alapnak egyébként nem számolnak fel költségeket, a mögöttes külföldi konstrukcióra viszont igen. Így a forgalmazó jutaléka például az indulótőke maximum 4 százaléka, az alapkezelési díj pedig legfeljebb 10 euró lehet félévente egy-egy luxemburgi, ott 100 ezer forintos befektetési jegyre vetítve. Miután a hozam garantált, a költségek a befektetőket közvetlenül nem érintik, de információink szerint azok fedezete legalábbis részben a hozamprémiumból visszatartott hányad, így az alapkezelő is akkor jár jobban, amikor a befektetők.
Eidenpenz József
