Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A befektetési alapok januártól kötelező portfóliójelentései az eltelt 8 hónap alapján már elárulhatnak valamit arról, milyen befektetési stratégiát, taktikát alkalmaznak kezelőik a gyakorlatban. Grafikonjainkon öt nagyobb hazai részvényalap hó végi részvényarányát jelenítettük meg, mellette a BUX index megfelelő értékeinek görbéjével. Amint az ábrákról leolvasható, mindegyik alap kezelője csökkentette valamikor az év első felében - páran már február-márciusban, mások inkább április-májusban - a portfólióban levő kockázatos értékpapírok arányát, olyan időszakokban, amikor a BUX többé-kevésbé folyamatosan emelkedett (az index csúcspontját május elején érte el).
A nyári árfolyamesések során esetleg már júniusban, de inkább júliusban vagy augusztusban növelték a részvények arányát.
Az adatokból az is kiszámolható, hogy a legaktívabb „hullámlovasok" a K&H és a Concorde részvényalapjai voltak, legkevésbé élénken pedig - talán nagyobb méretüknél fogva is - az OTP Quality és a Budapest Növekedési Részvény Alap változtatta befektetései struktúráját. Az utóbbi két alapról ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az egyik az év elején, a másik már részben tavaly elkezdte közép-kelet-európai részvényekkel is feltölteni portfólióját. Így már részben nemzetközi alapnak számítanak, és bár térségünk tőzsdéi gyakran együtt mozognak, ezzel akkor is csökkentették a kockázatot, ha a részvényarány magasabb maradt.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez az anticiklikus viselkedés az utóbbi időben nem hozta meg a várt eredményt. Az augusztus 28-áig vagy szeptember 4-éig eltelt egy év során csupán két-két hazai részvényalap hozama haladta meg a BUX és a RAX részvényindexek hozamát. Fél év távlatában ugyanakkor már jóval kedvezőbb a kép, majdnem minden konstrukció a BUX felett teljesített, és sokuk a RAX indexet is lekörözte. (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 9., 14. oldal, szeptember 2., 14. oldal, táblázat.) Feltehetőleg a tavaly szeptemberi tőkepiaci válság érte készületlenül az alapkezelőket.
Az új tőkepiaci törvény előírásának megfelelően az alapok menedzserei minden hónap közepéig portfóliójelentést készítenek az előző hónap végi állapotról, és kifüggesztik azt a forgalmazóhelyeken. Szerencsére a legtöbb pénzügyi csoport ma már úgy gondolja, hogy a befektetőknek minél könnyebbé kell tenni az információkhoz való hozzájutást, és ha már úgyis elkészültek a szóban forgó anyagok, elhelyezi azokat internetes oldalain, sokszor visszamenőleg is. (Az is igaz, hogy több társaság már a törvény életbelépése előtt is készített hasonló tartalmú hírleveleket.) Ma már a kisebb-nagyobb pénzügyi csoportok többségénél találunk ilyen elektronikus információkat.
A jelentések tartalma egyébként változó, a törvény végül is csak a befektetések (és költségek) főbb összetevőinek (pl. részvény, állampapír) feltüntetését írja elő, a konkrét értékpapírokét nem. Ennek ellenére sok alapkezelő szöveges értékelésben vagy az alap néhány legnagyobb befektetésének feltüntetésével utal a konkrét értékpapírokra vagy az általa éppen követett taktikára is. Megint mások gazdasági szektorok szerinti bontásban közölnek statisztikákat. Ilyen szemszögből a befektetések nem nagyon változatosak, a legtöbb alap jellemzően a Mol, Matáv, OTP, Richter négyesből, esetleg a Démászból tart sokat. Még a vezető lengyel és cseh papírok is többnyire megegyeznek, ahol vannak.
Eidenpenz József
