Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csillag István gazdasági miniszter tegnap Moszkvában kifejtette, hogy egyetért a magyar-orosz vegyipari együttműködéssel, akár részvénycsere útján is, de hangsúlyozta, hogy ennek átlátható módon kell történnie - tudósított az MTI. Bár a miniszter nem fejtette ki, hogy mely cégek közötti részvénycserét támogatna, a két évvel ezelőtti BorsodChem- és TVK-felvásárlásból kiindulva tőzsdei megfigyelők csak a két borsodi cég papírjaira tudnak gondolni a miniszteri szavak hallatán.
Kérdés, hogy az államnak milyen beleszólása lehet a három magáncég közötti esetleges tranzakcióba. Felkai György, a Tiszai Vegyi Kombinátot irányító cég kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére csak annyit mondott, a miniszteri nyilatkozatból rendelkezésre álló információk nem elegendőek ahhoz, hogy a Mol ezt kommentálhassa. Egy, a BorsodChem nagytulajdonosaihoz közelálló forrás viszont lapunknak beszámolt egy orosz-magyar vegyipari együttműködést érintő részvénycserés tervről. A BorsodChem nagytulajdonosai állítólag az orosz-magyar vegyipari együttműködést a TVK és a BorsodChem összevonásával képzelnék el, ami részvénycserével valósulna meg. Bár a terv részleteit több ponton homályban hagyta, a pénzügyi befektetők szeme előtt egy olyan megoldás lebeg, amelynek eredményeként a TVK-t és a BorsodChemet részvénycsere útján összevonnák, a közös cég pedig fele-fele arányban a Mol, illetve orosz szakmai befektetők kezében lenne.
Az orosz szakmai befektetők között a Gazprom mellett a Jukoszt és a Lukoilt említette, mint olyan cégeket, amelyek érdeklődnek a magyar vegyipar iránt. A Lukoil később esetleg a két éve birtokába került és a TVK-hoz termékvezetéken kapcsolódó ukrajnai Lukorral (volt Oriana) szállna be a közös vállalatba. A kétségtelenül érdekes terv része lenne a későbbiekben a közös cég közkézhányadának növelése és tőzsdére vitele. Mindehhez persze első lépésként arra lenne szükség, hogy az említett szakmai befektetők megvegyék a jelenlegi pénzügyi befektetőktől a BorsodChem- és TVK-részvényeket.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Csillag István miniszter erre a tervre gondolt-e - a minisztérium illetékese nem tudott további konkrétumokkal szolgálni -, így egyelőre az is csupán feltételezés, hogy a TVK-BorsodChem részvénycsere ötlete kormánytámogatásra talált volna. A fentebb ismertetett nagy ívű elképzelés mindenesetre több problémát is felvet. Az első mindjárt a Mol érdekeltsége az ügyletben. Az olajcég láthatóan kényelmesen irányítja a TVK-t és nem bánja, hogy a tiszaújvárosi részvénytársaságban másnak is van tulajdonrésze (egyes piaci szakértők szerint a BorsodChem többségi tulajdonosai holdudvarában a TVK több mint 46 százaléka található). Ezenkívül a BorsodChem láthatóan nagyon jól működik egymaga és igazán nincs olyan kényszerítő érv (legalábbis technológiai oldalról), amely a két cég egyesülése mellett szólna. További kérdés a Jukosz szerepe. A Jukosz szerepeltetése az ügyletben az orosz-magyar kapcsolatok ismerői szerint azért lehet lényeges, mert ezzel az orosz céggel a Molnak kifejezetten jó a kapcsolata, márpedig a Mol menedzsmentje a BC jelenlegi tulajdonosaival eddig nem sok készségét mutatta bármiféle együttműködésre. A Jukosz és a Mol gyümölcsöző együttműködésének jelei Szlovákiában (Mol finomító, Jukosz olajvezeték), a horvát INA tekintetében (esetleges Mol privatizáció, Jukosz olaj szállítása az Adriáig) és Szibériában (Jukosz olajmező megvásárlása a Mol által) is megmutatkoztak. Azt viszont szakértők nem látják világosan, hogy az eddig főleg az olajiparban és -szállításban érdekelt Jukosz miért vágna bele egy méreteihez képest kicsi magyar petrolkémiai akvizícióba.
További érdekesség, hogy a Jukosz és a Lukoil saját piacukon versenytársak és valószínűtlen, hogy éppen ennek az ügyletnek a kedvéért fognának közös vállalkozásba.
Molnár Gergely
