Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bogsch Erik, a 200 millió dollár értékben exportáló Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az egymást informálisan jól ismerő, hazai hátterű vállalkozások mostani, közös megjelenése mentes a politikai felhangoktól, pusztán egy gazdaságpolitikai anomáliára - a túlzottan erős forint okozta problémákra - kívánják ilyen módon felhívni a döntéshozók figyelmét. Bogsch elmondta, hogy álláspontjukról tájékoztatják az MNB elnökét és a pénzügyminisztert is. A Richter hatmilliárdos árbevétel-kiesése (30 forinttal esett a dollár kurzusa) alig marad el a K+F ráfordítások összegétől, amelyben a gyógyszergyár magyar rekordernek számít. A hedge-üzletekkel - amely eszközzel nemcsak a Richter, de a többi megjelent cég is sikerrel élt - csak elodázni lehet a problémákat, hiszen legfeljebb 16 hónapra lehet előre fedezni az árbevételt. (A legsikeresebb hedge-elők is szembesülnek azzal a problémával, hogy optimális esetben decemberben 307 forintot ér egy dollárjuk, januárban viszont csak 270-et.)
Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke a legmagasabb (98 százalék feletti) exportaránnyal rendelkező tőzsdei cég vezetőjeként arról beszélt, hogy politikai szempontból lehet hálás az inflációleszorító árfolyam-politika, ám ha ennek az árát a hazai vállalatoknak kell megfizetni, az EU-csatlakozás előtt szükségtelenül gyengítjük a gazdaságunkat. Hangsúlyozta, hogy a mostani magas forintárfolyam nem a magyar gazdaság erejének, hanem a mesterségesen magasan tartott kamatszintnek köszönhető. E véleményhez csatlakozott Bajnai Gordon, a Wallis Rt. vezérigazgatója is, aki a magas kamatok miatt beáramló forró pénzek váratlan kivonásának veszélyére figyelmeztetett. Kiderült, hogy a Wallis 1,9 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly az erős forint miatt (ebből 1,2 milliárdot a Hajdú-Bét, 400 milliót a Graboplast révén), ám ennek egy részét az autóimporton visszanyerte.
Jancsó Péter, a Rába elnöke rákontrázott az előbbi számokra: a győri gépgyártó idei árfolyamból fakadó veszteségét 2,3-2,4 milliárd forintra tette, és utalt arra, hogy e veszteség egy részét a cég kénytelen hazai beszállítóira tovább hárítani oly módon, hogy euróban állapodik meg velük az árakról.
Hülvely István, a Hunguest Hotels vezérigazgatója az Arago-csoport nevében megemlítette, hogy a korábban a magyar élelmiszerexport zászlóshajójának számító Pick jelenleg Európa legdrágább sertését dolgozza föl, ennek tulajdonítható, hogy két éve még másfél milliárdos féléves nyeresége 2002-ben veszteségbe fordult át. A Hunguest árrése az erős forint miatt szintén mérséklődött, ám kiderült, hogy a hazai trendtől eltérően összárbevétele az idén nem csökkent.
Az újságírói kérdések nyomán kiderült: a nagy exportőrök sem gondolják, hogy a forint adminisztratív gyengítése - például a sáv szűkítése - lenne a megoldás, ám a kamatszint csökkentését kívánatosnak tartották. Az inflációcsökkentés lassulását kisebb bajnak érzik, mint a gazdaság megtorpanását. Bogsch latin-amerikai tapasztalatai alapján ki is mondta: a gazdaság teljesítőképességénél erősebb valuta hosszabb távon komoly veszélyeket rejthet. Bojár Gábor az euró bevezetésének esetleges elodázására vonatkozó kérdés kapcsán kifejtette, hogy ha 2007-ben nem lesz elég erős a gazdaságunk az euróra való áttéréshez, kisebbik rossz, ha ezt elismerjük, mint ha meggondolatlanul bevezetjük a közös pénzt. A vállalatvezetők között konszenzus volt a tekintetben, hogy az EU-csatlakozásig még meglévő nagyobb mozgásteret kellene kihasználni a gazdaság számára megfelelőbb árfolyam-politika kialakítására.
Korányi G. Tamás
