Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BÉT vezérigazgatója tegnap délután háromkor két napra (a szeptember 11-i tőzsdenap végéig) felfüggesztette a Pick Szeged Rt. részvényeinek tőzsdei forgalmazását, mivel a kibocsátó arról tájékoztatta a tőzsdét, hogy az Arago Holding kezdeményezi a Pick tőzsdéről való kivezetését. A felfüggesztés rövidebb is lehet, ha az ajánlat előbb megjelenik.
A Pick Szeged Rt. részvényét 1992 decemberében vezették be egy sikeres privatizációs emisszió után a BÉT-re, ahol a „szalámipapírok” hamar a blue chipek közé emelkedtek. Bár a privatizáción az állam nem sokat keresett (készpénzes bevétele mintegy 1,1 milliárd forintra volt becsülhető, amelyhez további 900 millió címletértékű kárpótlási jegy járult), a Pick annál sikeresebben vont be külföldi tőkét. Két tőkeemelése során 49 millió dollár értékben vásárolták meg részvényeit külföldi befektetők, és 1998 elején már 16 000 forint fölött mozgott a papír árfolyama. (Ekkor a cég kapitalizációja meghaladta a 200 millió dollárt.) A legsikeresebb hazai tulajdonú cégfelvásárló birodalomnak számító Arago-csoport 1999 végén vetette ki hálóját az akkoriban stabilan évi csaknem 4 milliárdos profitot produkáló, addigra már a Herzcel és a Ringával is gyarapodó Pickre. Az Arago csendben vásárolt és csak a 2000. nyári közgyűlésen lépett a színre, 32,98 százalék birtokában. (A pakett megfigyelők szerint mintegy 8-9 milliárdjába kerülhetett.)
Az Arago kontroll szerepét a többi befektető meglehetősen negatívan értékelte, legalábbis az eladási hullám - a közgyűlés idején még 10 ezer fölött járó árfolyam egy év alatt 3 ezer forint alá esett - erre utalt. Időközben az Arago egy tőkeemelés révén tovább növelte részesedését (ez újabb 3 milliárdjába került), majd 2001 őszén nyilvános vételi ajánlatot tett a szalámipapírokra. Az ajánlat ugyan első menetben csak 3770 forintra szólt, de - némi felügyeleti huzavona és egy később elejtett árfolyam-befolyásolási gyanú után - a holding 4270 forintra emelte a tétet. Ezen az árszinten 1,28 millió részvényt adtak el az Aragónak a befektetők, összesen 5,5 milliárd forintért. Az Arago részesedése - a nemrég bevont saját részvények leszámításával - jelenleg 88 százalék.
A Pick 3 millió 267 ezer részvényéből jelenleg 92 ezer van a kibocsátó portfóliójában, és nagyjából 370 ezer részvény van közkézen. E pakett az Aragónak a tavalyi 4270 forintos árfolyamon számolva 1,6 milliárd forintba kerülne, ám valószínű, hogy ezen az árszinten kevés részvényt tudna venni, hiszen aki akart, ennyiért már korábban eladhatott. Ráadásul a Pick májusban 1000 forintos osztalékot fizetett (ez az Arago eddigi bekerülési költségeit 17 milliárdról 14,2 milliárdra csökkentette), és a kifizetés előtt már 5200 forinton is forgott a tőzsdén a papír. A hathavi átlagárfolyam a NAPI Gazdaság számításai szerint megközelíti a 4450 forintot.
A kivezetési ajánlat árfolyama ennél is magasabb lehet - különösen, ha az Arago tavasszal a drága papírokból is vásárolt - így nem járnak rosszul azok a befektetők akik az utóbbi hetekben némi meglepetésre 4600-4800 forintos áron is vettek a Pickből. (A szalámirészvény árfolyama az osztalékfizetés óta stabilan 4270-4300 forint körül állt.) Az ajánlattal az Arago minden bizonnyal átlépi a 90 százalékos határt, ám erre tőzsdei és nem nyilvános ajánlat keretében kerül sor, így nem lesz lehetőség a tpt. sajáttőkeérték-klauzulájának alkalmazására. (Ami azért fájdalmas a kisbefektetőknek, mert a Pick 2001. végi sajáttőke-értéke megközelítette a részvényenkénti 10 ezer forintot.)
Az Arago így - ha minden részvényt megkap - mintegy 16 milliárd forintért juthat hozzá a legértékesebb magyar élelmiszer-ipari céghez. Ez az ár a márkanévhez és az egykori tőzsdei csillogáshoz képest olcsó, a Pick mostani teljesítményéhez képest (a profitja 2001-ben felére, 1,6 milliárdra csökkent, 2002 első felében pedig 28 milliós veszteséget ért el) viszont már nem kifejezetten. Ha a kivezetési árfolyam tényleg lényegesen magasabb lesz, mint a tavalyi, a „spórolós” kisbefektetők jól járnak. Ha a magyar húspiac túléli a mostani válságát, alighanem az Arago sem jár rosszul. A tőzsde viszont, amelynek újabb patinás „nemzeti részvényétől” kell elbúcsúznia, mindenképpen veszít a kivezetéssel.
Korányi G. Tamás
