Az orosházi Mezőgép Rt.-t rendkívül hátrányosan érintené, ha a jelenlegi formájában maradna érvényben a Gazdasági Minisztériumnak az acéltermékek importjának szigorítását célzó, május 21-én megjelent rendelete. Az intézkedés – amellyel Magyarország lényegében csak válaszolt a hasonló amerikai és európai szigorításra – ugyanis az 1998–2000 közötti felhasználást veszi alapul az egyes termékekre vonatkozó kvóták megállapításánál, ám a Mezőgép alapanyagigénye azóta jelentősen növekedett. Bizonyos melegen hengerelt lemezeknél, rúdacéloknál, zártszelvényeknél a társaság csak az igényelt mennyiség ötödére kapta meg a behozatali engedélyt, a többire pedig 20-25 százalékos vámpótlékot kellene fizessen. Mivel a vámpótlék semmilyen úton nem igényelhető vissza, ez teljes egészében pluszköltségként jelentkezne a rendkívül költségérzékeny iparágban tevékenykedő cégnél. Mint Furár György pénzügyi igazgató elmondta, az éles versenyhelyzetben kizártnak tartja, hogy a vevőkre át lehetne hárítani a költségemelkedést, így az a társaság amúgy is mérsékelt árrését szűkítené. A szóban forgó tételek az autóalkatrész-gyártásban mintegy 700 millió, a mezőgazdasági üzletágban 150 millió forintnyi beszerzést érintenek. Ez egy teljes évre számítva 150 millió forintot meghaladó költségnövekedést jelent, vagyis a társaság 400-450 millió forintra várt idei eredményének a 33-37 százalékát. Az intézkedés hatása persze idén ennél mindenképpen korlátozottabb lenne, hiszen jelenleg még az eredeti vámmal beszerzett anyagokból gyártanak, bár több termék esetében már csak egy hónapra elegendő a kvótában megjelölt mennyiség.
A Mezőgép felvette a kapcsolatot a minisztériummal, és bízik benne, hogy a magyar forrásból – minőségi vagy méretproblémák miatt – bizonyítottan nem beszerezhető termékek esetében végül sikerül megegyezni a kvótaemelésről. Ennek érdekében igazolást szereztek be a magyar acélipari cégektől, hogy azok valóban nem képesek az igényelt termék legyártására. Mint Furár György elmondta, nem a Mezőgép az egyedüli az iparágban, amelyet súlyosan érint az importvámpótlék, ám a tőzsdei cégek közül csak az orosházi társaságnál van komolyabb költségnövelő hatása: kérdésünkre a Rába és a NABI Rt. illetékesei is arról számoltak be, hogy cégeiket nem érinti az intézkedés.
A társaság részvényei egyébként idén értékük csaknem harmadát vesztették el, az évet 1450 forinton kezdő és januárig 1600 forintig is felkapaszkodó árfolyam július elején 1000 forint alá esett, azóta 1000 és 1090 forint között mozog. A Mezőgép-részvény P/E értéke az idei várható eredménnyel 20 fölötti, vagyis még amerikai szektortársaihoz képest sem számít olcsónak az árfolyam/nyereség mutató alapján.
M. G.
