Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány egyik vállalatot sem tekinti „égtől rendeltetve” stratégiai társaságnak - mondta Csillag István gazdasági miniszter. Szerinte ugyan lehetnek olyan részben állami tulajdonú cégek, amelyek piacaik miatt már ez évben érettek a magánosításra, de a Mol nem tartozik közéjük. Az idei gazdasági helyzetben nincs égetően szükség felgyorsított privatizációra - tette hozzá. A privatizációnál fontos szempont, hogy előbb áttekinthetően szabályozzák az adott társaság piacát. Ezzel kiszámíthatóvá válik, hogy mennyi nyereségre számíthat a cég a következő években. A kormány privatizációs koncepciójában rögzíteni fogja, hogy mely ágazatokban milyen körülmények szükségesek a magánosításhoz, és milyen intézkedéseket kell hozni piacképességük érdekében. A Mol esetében a várhatóan szeptemberben a parlament elé kerülő gáztörvény és az árképzési rendelet lesz az a szabályozói környezet, amely évekre előre - 2006-ig - kiszámíthatóvá teszi a társaság működését. A kormány szándékai szerint a parlament még idén elfogadhatja a törvényt, és a jövő év első felében már ennek alapján lehetne szabályozni a gázárakat. Mint Csillag István elmondta, ezzel törvénybe épített automatikus ármeghatározás érvényesül majd, így nem a kormány fog évről évre dönteni a gázárakról.
Az árképzés figyelembe venné a Mol szállítási, tárolási és ellátási költségeit is, de egyelőre nem tudni, hogy ez milyen árváltozásokat jelent majd, mivel ez attól függ, hogy a következő időszakban hogyan változnak a beszerzési árak. A kormány mindenesetre a közeljövőben tárgyalásokat kezd a Mol vezetőivel.
Bár a miniszteri interjúnak nem a Mol-eladás időzítése volt a hangsúlyos eleme, ebből és korábbi megnyilatkozásokból több megfigyelő azt véli kiolvasni, hogy noha az új kormány arról beszél, hogy nincs itt az ideje a nagy állami pakettek (a Mol piaci áron 115 milliárdot és a Richter piaci áron 67 milliárdot érő, 25-25 százalékos részvénycsomagja) értékesítésének, ez az idő azért közelebb van, mint a következő választás. Pillanatnyilag mindkét részvény ára eléggé nyomott, de egy megfelelő konstellációban történő eladás az adott év költségvetési hiányát a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,8-2 százalékával szoríthatja le, erre pedig az EU-belépés időpontjáig alighanem szükség lehet. Ha akár csak az első pakett értékesítési szándéka nyilvánvaló lesz, az jócskán átrendezheti mindkét tőzsdei blue chip befektetői megítélését, különös tekintettel a felvásárlási esélyekre.
K. G. T.
