A magyar tőkepiac és a BÉT új igazgatósága abban különbözik egymástól, hogy az előző de jure létezik, de facto viszont nem nagyon, utóbbi viszont - még - de jure nem létezik, ám de facto aktívan tevékenykedik - kezdte egy bon mot-val előadását Jaksity György, az új rt. elnöki posztjának várományosa. (Az öttagú it a június 30-ára várt cégbírósági bejegyzés után maga választja meg elnökét.) Az új, mind tulajdonosaival, mind a szolgáltatást igénybe vevő brókercégekkel, illetve kibocsátókkal, mind a befektetők széles körével a korábbinál jóval aktívabb kapcsolatra törekvő tőzsdevezetés első feladatának a befektetői kör szélesítését tartja. Jaksity utalt a tyúk-tojás-problémára (a befektetőknek előbb kínálat kell, a kibocsátók viszont nem jönnek, ha nincs elegendő likviditás), amit a hazai megtakarításoknak a tőkepiacra terelése oldhatna meg.
A tőzsde stratégiájának négy hangsúlyos eleme van. A nemzetközi integráció jegyében valamennyi európai tőzsdével felvették a kapcsolatot, de egyikkel sem jutottak még el a kizárólagos tárgyalásokig. (Ezzel Jaksity ismét cáfolta azt a pletykát, hogy a Deutsche Börse AG lenne a befutó.) A hazai befektetői kedv élénkítése és a kibocsátók meggyőzése egymással összefüggő feladatok. A lakossági megtakarítások aránya Jaksity szerint kirívóan alacsony az ország fejlettségéhez képest, ráadásul 90 százalékuk pénzben és pénzhelyettesítő eszközökben áll. A negyedik kulcsterület a kormányzati együttműködés, amelyben a BÉT-nek - az elmúlt négy szűk esztendő után - úgy tűnik, végre partnere is van. A tőkepiaci törvény korrekciója kapcsán a tőzsdének csak egy pont módosítása a szívügye, az ominózus 10 százalékos tulajdonszerzési korlát eltörlése. (Ezt nemrég László Csaba pénzügyminiszter is a nemzetközi integráció alapfeltételének nevezte.)
Egy kérdés kapcsán Jaksity György meglehetősen optimista víziót vázolt fel a második félévre. Úgy vélte, a nagy intézményi alapkezelők körül az amerikai piacra koncentrálók érzékeny veszteségeket szenvedtek el, míg a fejlődő piacokon az utóbbi fél évben sok babér termett a bátrak számára. Az utóbbi hetek esését alapvetően profitrealizálással magyarázta. Úgy vélte, a második félév a portfóliók némi átrendezése jegyében telik, ez növelheti a likviditást és az árfolyamokat is a BÉT-en, valamint a régió más tőzsdéin is. Bár az optimizmus alighanem kedvesen cseng a hazai befektetők fülének, egy másik it-tag, Benke Ákos szavai - a nemzetközi szintnél alacsonyabb hazai brókerjutalékokról - már aggasztóbbnak tűnnek. A jelek arra mutatnak, hogy a piac konszolidációjával véget ért a jutalékok lefelé licitálásának korszaka, és újra a díjemelések kerülhetnek napirendre.
A tőzsde számára az első félév - mint a NAPI Gazdaság érdeklődésére Horváth Zsolt ügyvezető igazgató elmondta - jól alakult, a forgalom a meglehetősen konzervatív tervekhez képest nagyobb volt, így a tőzsde bevételei is a várt szint felett alakultak. A BÉT 2002-re a tavalyi 71,7 milliós veszteséghez hasonló nagyságrendű (NAPI Gazdaság, 2002. május 2., 11-12. oldal) veszteséget irányzott elő, most - hacsak a nyár nem hoz minden eddigit felülmúló forgalomcsökkenést - ennél kevesebbre lehet számítani. Készpénz terén a BÉT-nek továbbra sincs oka szégyenkezésre, az ügyvezető igazgató bejelentette, hogy a tőzsde pénzvagyona jóval meghaladja az egymilliárd forintot.
K. G. T.
