A két gyógyszerpapír közötti árarányt 1994-ben az egykori Állami Vagyonkezelő Rt. árazói állították be 2025:1400-ra, természetesen az akkor lényegesen jobb helyzetű Egis javára. A Richter eredménytermelő képessége azóta felülmúlta az Egisét, és a függetlenség is árnövelő tényező volt. Az öt évvel ezelőtti Richter-emisszió kibocsátási árfolyama 14 160 forint volt (amikor 10 ezer alatt volt az Egis), ez 78 dolláros részvényárat jelentett. A várható eredmény még mindig a Richter javára billentené a mérleget - Vágó Attila, a Concorde elemzője 2002-re az Egisnél 1023, a Richternél 1345 forintos EPS-t vár - de az utóbbi időben az intézményi befektetők szemében a Richter „elátkozott” papírrá vált, amitől szabadulni kell.
Az okokat az elemzők sem látják világosan. A magyar gyógyszerár-támogatási rendszer, a dollárárfolyam vagy az orosz piaci kockázat lehetséges hatását tekintve aligha van különbség a két gyártó között. Csak a 25 százalékos állami Richter-pakett jelenthet ezen az oldalon több bizonytalanságot, ennek eladása azonban - egyelőre vagy hosszabb távon - úgy tűnik, nem merül fel. A régóta esedékes lengyel akvizíció csúszása sem lehet elégséges ok, az aláírás továbbra is heteken belül várható, ráadásul a vételár - forintban - egyre olcsóbb lesz.
A Concorde elemzője kitart a régi árarányok mellett, az Egisnél 2002 végére 14 700 forintos, a Richternél 21 000 forintos célárat tart reálisnak. Utóbbiról szólva persze hozzáteszi, az csak a fundamentális elemekből felépített elemzői modell alapján igaz, az utóbbi időszakban ismét hektikussá váló piaci mozgások ettől akár hosszabb időre is eltéríthetik az aktuális kurzust. Mivel a Richter sokkal nagyobb volumenben van képviselve a nagy intézményi befektetők portfóliójában, mint az Egis (tegnapi tőzsdei forgalma ismét egy teljes nagyságrenddel múlta felül az Egisét), ezért a portfóliókezelők hangulatváltozásainak is jobban ki van téve.
K. G. T.
