Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP egyik, magát megnevezni nem kívánó vezetője lapunknak elmondta, hogy a legnagyobb magyar bank egy „szakmai, de nem a pénzügyi szférában működő”, jól ismert befektetési intézménnyel közösen készül finanszírozni valószínű részvételét a Románia vezető bankjára, a Banca Commercial Romaniára (BCR) kiírt privatizációs pályázaton. A Világgazdaság tegnapi számában szerepelt az a - rendkívüli tájékoztatás formájában még hivatalosan meg nem erősített, de lapunk információja szerint is helytálló - hír, hogy az OTP érdeklődik a BCR 52 százalékának megvétele iránt.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója június 15-én juttatta el az OTP „érdeklődést kifejező” levelét a román privatizációs miniszterhez, ám ez - figyelmeztetnek OTP-s források - még nem jelent konkrét vételi elkötelezettséget, hiszen a BCR átvilágítása még hátravan. A BCR egyébként 3,5 milliárd dolláros mérlegfőösszegével a teljes román bankszektor 28-29 százalékát adja, 10 500 alkalmazottja, 280 fiókja és több mint 3 millió lakossági ügyfele van. A tavalyi eredménye elérte a 146 millió dollárt, tőkemegfelelési mutatója meghaladja a 20 százalékot, vagyis mutatói az OTP 50-70 százalékának felelnek meg. A 70 százalékban állami tulajdonban lévő bank teljes értékét a román kormányzat 800-1000 millió dollárra teszi, amely - elemzői vélemény szerint - reális. (Összehasonlításul: a március végén 9 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel, 800 millió dolláros saját tőkével rendelkező, idén várhatóan 200 millió dolláros nettó eredményt elérő OTP tőzsdei kapitalizációja tegnap 2,39 milliárd dollár volt.)
A 70 százalékból 10 százalékot valószínűleg az EBRD-nek adnak el, 8 százalék kedvezményes árfolyamon az alkalmazottaknak jut, 52 százalék pedig szakmai befektetőre vár. Az öt érdeklődő között az OTP mellett olyan világnagyságok szerepelnek, mint a HSBC, az ING Bank, a Hypovereinsbank és egy a román piac iránt már korábban is érdeklődő francia pénzintézet. A döntés kedvező esetben még az év vége előtt várható.
Bár az OTP nincs egy súlycsoportban a többi pályázóval, elszántsága alighanem nagyobb amazokénál. Csányi Sándor éppen tegnap egy a Magyar Hirlapnak adott interjúban fejtegette: alighanem hibázott az OTP azzal, hogy nem gondolt előbb a regionális terjeszkedés megindítására, hiszen a legtöbb kedvező célpont már gazdára talált. Igaz, a másik oldalnak is igaza van, ha nem erősítik meg „belülről” az OTP-t, most aligha lenne muníció a nagyra törő tervekhez.
A körülbelül 10 milliárd forintba kerülő IRB megvétele az OTP alig több mint kéthavi idei nyereségéből kijött. A bolgár DSK - ha sikerül - már alighanem az év hátralévő részében képződő nyereséget is igényelheti. A BCR 52 százaléka az eladó számításai szerint 416-520 millió dollárt ér, így - még ha a vételár egyharmadát, vagy 40 százalékát a rejtélyes partner is teremti elő - az OTP terhe elérheti a 280-340 millió dollárt, vagyis mintegy 70-85 milliárd forintot. Ennek zöme alárendelt kölcsöntőke formájában lenne bevonható, de ha mindkét akvizíció sikerül, alighanem felvetődhet a 15 millió darab - piaci áron 33 milliárdot érő, jelenleg inkább menedzsmentopciókra félretett - saját részvény értékesítése vagy éppen - horribile dictu - a tőkeemelés gondolata. Az ettől korábban sokáig elzárkózó Csányi Sándor egy május eleji interjúban már egyáltalán nem zárta ki ezt a lehetőséget.
Korányi G. Tamás
Ha mindkét most tervezett akvizíció sikerrel járna (aminek matematikailag sem túl sok az esélye), az OTP négy ország összesen 48 millió lakójának nyújthatna bankszolgáltatásokat úgy, hogy 2003-ban 14-15 milliárd dolláros mérlegfőösszege a négy ország bankszektorának 21-22 százalékát adná. A mintegy 900 bankfiókban több mint 25 ezer alkalmazott dolgozna. A négy bank együttes nyereségtermelő képessége - nem számolva az akvizíciók finanszírozása, illetve az integráció költségeit - 2,2 százalékos átlagos ROE mellett mintegy 320 millió dollár lenne, amely már igencsak az európai középmezőny felső részébe pozícionálná az OTP-t.
