A testület 19 tagját László Csaba kérte fel e munkára, a tagok között gyakorló brókerek, jelenlegi és korábbi tőzsdei vezetők, jogászok és vagyonkezelők vannak. A testület tegnapi ülésén elfogadta azt a munkarendet, amely lehetővé teszi, hogy szeptemberre kidolgozzák a tőzsde fejlesztésére szolgáló elgondolásaikat. László csütörtökön lapunknak is utalt arra (NAPI Gazdaság, 2002. június 14., 11-12. oldal), hogy tervei szerint ősszel terjesztik a parlament elé azt a törvénycsomagot, amely részben a decemberben elfogadott tőkepiaci törvényt, részben más, kapcsolódó törvényi helyeket fog módosítani, ám ezeket „apróbb korrekcióknak” nevezte. A testület tegnapi ülésén is megállapította - mondta el Máté -, hogy munkája nem korlátozódhat a tőkepiaci törvény módosítására, hanem más jogszabályokra is kiterjed.
Mint ismeretes, az Országgyűlés először 1990 februárjában alkotott értékpapírtörvényt, amelyet 1996 végén egy újabb követett. A harmadik gyökeres átdolgozás 2001 közepén történt, amikor az új felvásárlási szabályokat kodifikálták, ezt követte az értékpapír- és a hitelintézeti törvény helyébe lépő tőkepiaci törvény. Ha a mostani átszabás mégsem marad meg az apróbb korrekciók szintjén, akkor tizenkét éven belül az ötödik tőkepiaci törvény születhet meg.
A változások egy része borítékolható, valószínűleg szóba került a tőzsdében lévő 10 százalékos tulajdoni korlát eltörlése és megengedik a tőzsdéknek, hogy a szakosított pénzintézetté váló Kelerben a jelenlegi szabályokkal ellentétben 10 százaléknál nagyobb tulajdonrészt birtokoljanak.
K. G. T.
