Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kisebbségi befektetőként kész részt venni a varsói értéktőzsde privatizációjában - nyilatkozta Hanna Gronkiewicz-Waltz, az EBRD alelnöke, aki korábban a lengyel jegybank kormányzója is volt. A varsói tőzsde 98 százaléka jelenleg a kincstárügyi minisztérium, a fennmaradó rész pedig brókerházak tulajdonában van. Mint mondta, a pakettet 5-10 éves időtávra szóló befektetésként kezelnék. A lengyel kormány jelenleg dolgozik a varsói tőzsde privatizációs programján. A korábbi kormányzat tervei szerint az állam részesedése 25 százalékra csökkent volna, 40 százalékot pedig stratégiai befektetőnek szántak.
A lehetséges stratégiai befektető kiléte még nem ismert, mindenesetre iránymutatásul szolgálhat, hogy a varsói tőzsde februárban együttműködési megállapodást kötött a párizsi, brüsszeli és amszterdami tőzsdék fúziójával létrejött Euronexttel. (A februári egyezség lehetővé teszi, hogy a felek közvetlenül kereskedhessenek egymás piacain.) A varsói tőzsdét vonzóvá teheti a nagy tőzsdeszövetségek versenyében, hogy a legnagyobb közép-európai értékpapírpiac a maga mintegy 30 milliárd dolláros kapitalizációjával.
Gronkiewicz-Waltz egyúttal cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az EBRD megválna a lengyel társaságokban jelenleg birtokolt részvényeitől. A banknak többek között a Pekao SA lengyel pénzintézetben van 6,6 százalékos részvényhányada. Az alelnök hangsúlyozta, hogy az EBRD nem szándékozik kivonulni az EU-tagjelölt országokból azok uniós csatlakozása után sem. A bank korábban részt vett a magyarországi privatizációban, többek között a BorsodChemben és a Rábában vásárolt részesedést - előbbitől a tavaly nyári vételi ajánlat során már megvált, a Rábában viszont továbbra is 10,55 százalékkal rendelkezik.
A következő években a bank évente mintegy hárommilliárd eurót készül befektetni a kelet-közép-európai térségben, amiből egymilliárd jutna a fejlettebb országokra, egymilliárd Oroszországra és ugyancsak egymilliárd az elmaradottabb államokra (például Bulgáriára, Romániára, Horvátországra vagy Jugoszláviára). Ennek az összegnek hozzávetőleg 65 százaléka kölcsön, 35 százaléka pedig tőkebefektetés lenne.
(NAPI)
