Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tegnap napon belül csaknem 200 forintos sávban mozgott - az utolsó fél óra korrekcióját leszámítva többnyire lefelé - az olajpapír tőzsdei árfolyama, mivel a Népszabadság idézte Szalay Gábor gazdasági és közlekedési államtitkár nyilatkozatát, amely szerint az idén már nem lesz gázáremelés. A politikus bízik abban, hogy a Mol befektetői megértik: a gázár ügye kényes kérdés, amely alapos - a jelek szerint több mint féléves - előkészítést igényel.
A befektetők persze nem mindig az államtitkári elvárásoknak megfelelően reagálnak, ezt jelzi, hogy délután már 4900 forintért is lehetett Molt venni a tőzsdén. Csak a shortosok (a nap eleji eladók) pozíciózárásai miatt erősödött a nap végére 4995 forintig a részvény. Gázárügyben valószínűleg szeptemberben dönt a parlament, addig a Mol-árfolyamot a fokozatosan lankadó spekulációs érdeklődés határozza meg. Átmeneti fellendülést jelenthet, ha a BÉT június 17-18-i road show-ján az intézményi befektetőket megnyugtató információk hangoznak el a pénzügyminiszter szájából. (Hogy mi számít ilyennek, az persze kérdéses, különös tekintettel a 25 százalékos állami pakett sorsára.)
A Mol vezetése eközben rendületlenül megy tovább az 1999-ben meghatározott úton, vagyis a regionális olajtársasággá válás igényét kombinálja a múltból megmaradt távoli érdekeltségek leépítésével. Ennek jegyében a felvásárlási célpontnak is kiszemelt - bár méreténél fogva a Mol számára elég nagy falatnak tűnő - INA-val üzletel. A zágrábi Vjesnik című napilap tegnapi híre szerint záró szakaszba értek az INA Crosco nevű leányvállalata és a Mol Rotary Rt.-je közötti tárgyalások. A Délkelet-Európában több helyen - így Montenegróban is - terjeszkedő Crosco átvenné a kutatófúrásokkal foglalkozó Rotary Rt. szíriai és tunéziai részlegeit, az ott dolgozókkal együtt.
Az üzlet értékéről a Vjesnik nem adott hírt, de megfigyelők néhány millió dolláros nagyságrendűre teszik. Ha létrejön a frigy, az legalábbis szimbolikusan erősítheti a Mol elkötelezettségét az INA iránt, bár a jelenlegi politikai helyzetben kétséges, hogy a Mol-vezetés milyen mértékben tudná megnyerni a magyar kormányzatot egy részvénycserés ügylethez. Utóbbi értelemszerűen gyengítené a magyar állam - jelenleg 25 százalék feletti - pozícióját a Molban, ugyanakkor más módon aligha lehetne kifizetni az értékben a Mol legalább kétharmadára rúgó INA vételárát.
K. G. T.
