A tőzsde januári részvényforgalma mintegy 25 százalékkal haladta meg a 2001-es év utolsó négy hónapjának átlagát. A forgalom ugyan jó ötödével elmarad a tavaly januáritól (még inkább a 2000. eleji hossz napi 30 milliárdjától), de így is élteti a reményt, hogy az idei év jobb lesz, mint az előző. Megfigyelők szerint a külföldi alapok év eleji portfólió-allokáló vásárlásai mellett a magánbefektetők számára kedvezően - legalábbis a tavalyinál kedvezőbben - változó árfolyamnyereségadó-elszámolási szabályok is hozzájárultak a vásárlókedv erősödéséhez.
Lassan a bankok is visszatérnek a parkettre, ezt jelzi, hogy megnőtt az állampapírok részesedése is, januárban már a forgalom csaknem negyedét adták (87 milliárd forint értékben), szemben a tavaly októberi alig 2,8 százalékos aránnyal.
A tőzsdei állampapír-forgalom zömét a Takarék, az Erste és a CA-IB bonyolítja le.
A részvénypiacon továbbra is a Matávra, a Molra, az OTP-re és a Richterre esik a forgalom több mint kilenctizede.
A legnagyobb forgalmat az elsőségét hosszú évek után idén visszaszerző CA-IB, a Concorde és az Erste mondhatja magáénak. Az egymással hagyományosan konkuráló három közepes méretű magánbrókerház közül az Eastbrokers megelőzte a Buda-Casht és a Cashline-t, utóbbi az első tízbe sem tudott bekerülni. A januárban működő 36 tőzsdetag közül egyébként mindössze 24 tudott egymilliárd forintnál nagyobb forgalmat elérni, e szint hozzávetőleg 3-4 millió forintos - a minimumnál is kisebb - havi jutalékbevételt feltételez.
A derivatív piacon nem látszott meg a prompt piac élénkülése. Teljes forgalma 88 milliárd forintra rúgott, ennek kétharmadát a BUX-ügyletek adták. Utóbbiakból januárban is a Takarék kötötte a legtöbbet, megelőzve az Erstét és az Eastbrokerst, míg a határidős részvénypiac főszereplői a Concorde, a Buda-Cash és a Quaestor voltak.
K. G. T.
