A közel-keleti helyzet éleződésén túl az sem jelentett jó hírt, hogy a philadelphiai Fed elnöke közölte: 2002 közepe előtt várhatóan nem támad fel az amerikai gazdaság, vagyis a növekedéshez való visszatérés jóval lassabb és fokozatosabb lesz annál, mint amire a közgazdászok számítanak.
Az Enron papírjai tegnap - a másfél milliárd dolláros hitel nyomán - 30 centről 70 cent fölé ugrottak, de drágultak a General Electric részvényei is, miután a Lehman Brothers fenntartotta a GE-papírokra adott „erős vétel” ajánlást, mondván, az Enron-ügy nem érinti lényegesen a társaságot. A tech-szektornak a UBS Paine Webber adott lendületet, a cég elemzése szerint ugyanis hamarosan feltámadhat az ágazat. A képet árnyalta ugyanakkor, hogy a Morgan Stanley elemzője, Barton Biggs az elmúlt időszak rallyját minősítve kijelentette: tiszta őrület, hogy a tech-buborék újra felfújódóban van, a felfutás körüli ünneplés pedig korai és eltúlzott. Biggs arra számít, hogy a következő hónapokban ismét a szeptember 21-i mélypontokat fogja tesztelni a piac.
A nap végére alábbhagyott a nyugat-európai börzék lendülete is, egyrészt a gyengélkedő technológiai részvényeknek, másrészt az olajpapírok bizonytalankodásának betudhatóan. A kitermeléscsökkentési megállapodásra váró olajpiacon lefelé mozdultak el az árak, s ez kihatott az ágazat cégeinek kurzusára is. A DaimlerChrysler-részvények lefelé tartottak, miután napvilágot látott, hogy a cég éves szinten 6 százalékkal kevesebb autót adott el a 7,5 százalékkal bővülő amerikai piacon. A vezető nemzeti légitársaságok a nyertesek táborát erősítették, miután a Goldman Sachs a British Airways, a Merrill Lynch pedig a Lufthansa és az Air France papírjaira adott jobb osztályzatot.
Az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntését megelőző bizonytalanságok némi támaszt adtak a dollárnak, az euró kurzusa - amelyre nem igazán hatottak a várakozásoknak jórészt megfelelő makroadatok - visszacsúszott 89 cent alá.
Á. V.
