Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ahogy tavaly a BorsodChem-ügy, idén ősszel alighanem az Arago és cégeinek vizsgálata köti le a PSZÁF hivatalnokainak figyelmét. A felügyelet négy héttel ezelőtt tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősítette (NAPI Gazdaság, 2001. október 26., 13-14. oldal), hogy az Arago és fő tulajdonosa, a Domestore az Eravisra tett nyilvános ajánlat benyújtása előtt kötött egymással a tőzsdén egy 15 ezer darabos Eravis-ügyletet, amely alaposan (630 forinttal) lenyomta az ajánlat alapjául szolgáló hathavi súlyozott átlagárfolyamot.
A kiszabott 5-5 milliós bírságot tartalmazó határozatot az Arago bíróság előtt támadta meg. A perindításról szóló közlemény kitér arra is, hogy „a befektetők érdekeire figyelemmel és a társaság jó hírnevének megőrzése érdekében" az Arago az augusztusi 4000, illetve 8000 forintos ajánlatot elfogadó befektetőknek utólag kifizet törzsrészvényenként 815, elsőbbségi részvényenként 200 forintot. (A mostani, kivezetés előtti ajánlati ár 4815, illetve 8200 forint.)
A vételár-módosítás az Aragónak legfeljebb néhány millió forintjába kerül, és legfeljebb azok a befektetők járnak rosszul, akik nem az augusztus 23-án záruló nyilvános ajánlat keretében, hanem azt követően vagy még a zárás előtt a tőzsdén értékesítették Eravis-részvényeiket.
A felügyelet elleni per mindenesetre érdekesnek ígérkezik, mert a PSZÁF-nak aligha lesz egyszerű dolga az általa feltárt tényeket a bíróság számára is elfogadható módon árfolyam-befolyásolásnak minősíteni. Ugyanakkor ha ezt a tényállást a bíróság is jogerősen elfogadja, az minden bizonnyal a személyi felelősség kérdését is felveti, tekintettel arra, hogy a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás a Btk.-ba is ütközik.
Az Eravis-határozat október végén - némileg szokatlan módon - utalt a Pick-ajánlattal kapcsolatban folyó PSZÁF-vizsgálatra is, leszögezve, hogy a PSZÁF még nem tud egyértelműen állást foglalni a 3770 forintos ajánlati árhoz vezető „egyes tőzsdei ügyletek jogszerűségéről". A felügyelet erre hivatkozva eddig már kétszer 30 napra felfüggesztette az ajánlat elbírálását. A második hosszabbítás indokaként szerepelt, hogy az Arago és a Pick akadályozta a vizsgálat lefolytatását.
Erre reagálva az Arago igazgatósága nyilatkozatban közölte, hogy nem akadályozta a PSZÁF vizsgálatát, minden kért tájékoztatást egy napon belül megadott és kijelentette, hogy sem ő, sem kapcsolt személyek - a Pick bejelentett sajátrészvény-tranzakcióit kivéve - nem üzleteltek Pick-részvényekkel az utóbbi 180 napban.
A Pick igazgatósága még keményebben utasította vissza a felügyelet állításait. Ebből kiderült, hogy a PSZÁF a Picktől - teljességi nyilatkozat terhe mellett - a 2000. június 30-ától 2001. július 31-éig terjedő 12 hónap valamennyi bejövő és kimenő számláját magába foglaló vevői és szállítói analitikákat kérte, mint amelyek képesek a társaság eredmény-visszaesését precízebben indokolni.(A PSZÁF láthatóan arra gyanakszik, hogy a Pick eredménye nem csak spontán piaci folyamatok hatására esett vissza a negyedére.) A Pick igazgatósága azonban ügyvédi irodáktól kért vélemények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a PSZÁF kérése nem jogos, és a kért adatokat csak jogszabályok által körülírt esetekben - például adóvizsgálat, amely egyébként jelenleg is folyik a Picknél - adhatja ki. Ezért az analitikák kiadását megtagadta, de úgy vélte, hogy ez nem jelenti az együttműködési készség hiányát. Mindazonáltal saját költségén megbízta a Deloitte & Touche-t az egyébként szokatlan részletességű háromnegyed éves tőzsdei gyorsjelentésének auditálásával és bejelentette, hogy az auditori jelentést decemberben nyilvánosságra hozza.
A PSZÁF kérése nyilvánvalóan szokatlan, hiszen egy 75 milliárdos árbevételű, tíznél több telephelyen működő cégcsoport egyévi számlatermése több teherautó rakományát is kiteszi, ráadásul több más tőzsdei társaságot is aggodalommal tölthet el, ha az eredménycsökkenés, illetve annak bejelentése felügyeleti vizsgálódást von majd maga után. Profit warningra az idén volt példa a Graphisoft, a Synergon és a Pannonplast esetében is, igaz, ezeket nem követte nyilvános ajánlat. Ha viszont a piaci szereplőkben az a kép alakul ki, hogy profit warning után kockázatos ajánlatot tenni egy társaságra vagy a cégek kezdenek óvakodni a negatív folyamatokra való figyelemfelhívástól, az aligha segíti elő a piac transzparenciáját.
K. G. T.
