Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2002-es adóváltoztatások közül a legfontosabb az árfolyamnyereség és -veszteség újraszabályozása volt - derül ki a HVG adózási mellékletének összefoglalójából. A 20 százalékos árfolyamnyereség-adó továbbra is létezik, a veszteség elszámolása viszont sokkal könnyebbé vált. Tetten érhető a törvényalkotó szándéka, hogy a nyilvános részvénykereskedelmet a tőzsdére terelje. Az OTC-piacon forgó nyilvános társaság papírjainak ügyletéből származó jövedelem - akár határidős, akár prompt kötésről van szó - egyéb jövedelemnek számít, vagyis összevonandó az egyéb jövedelmekkel, ami azt jelenti, hogy praktikusan 40 százalékkal adózik az eddigi 20 százalék helyett.
Kedvező változás, hogy a befektetési szolgáltatónak jövőre nem ügyletenként, hanem negyedévente kell megállapítania az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és az azt terhelő adót, ugyanis lehetőség lesz háromhavonta az értékpapírokon elszámolt árfolyam-különbözet összevezetésére. Ez ügyben korábban több kritika is érte a törvényt, ugyanis idén a nyereség utáni adót azonnal levonják, a veszteséggel való összevezetésre pedig csak az adóévet követően van lehetőség, tehát a befektetők a költségvetés kényszerhitelezőivé váltak. (Fontos, hogy veszteség csak akkor számolható el, ha a részvény az átruházás időpontjában belföldi tőzsdén forgott.) Ha a befektető jól spekulál, és több a nyeresége, mint a vesztesége az adóévben, akkor az adóév zárásával a brókercég összesíti az ügyfél pozícióit, s az adót az adóévet követő 12. napig levonja. Lényeges, hogy a brókercég csak az általa lebonyolított ügyleteken keletkezett árfolyam-különbözetet számíthatja össze, azaz a veszteség vagy a nyereség nem „vihető át” másik brókercéghez.
Az OTC-kereskedelemben nyilvánosan forgalmazott papírok után nem lesz érvényesíthető az árfolyamveszteség; a törvényalkotó szándéka ezzel vélhetően az volt, hogy nyilvános értékpapírok kereskedelme a tőzsdén, átlátható körülmények között történjék. Döntő változás, hogy a prompt árfolyamnyereség csökkenthető lesz a tőzsdei derivatív, illetve összetett ügyletek veszteségével, ha azt ezen ügyletfajták során nem tudta nyereséggel semlegesíteni. A művelet fordított esetben is működik, tehát ha egy befektető prompt ügyletekből veszteséggel jön ki, azzal semlegesíthető a határidős ügyletek nyeresége. Nem elhanyagolható körülmény, hogy az árfolyamveszteség az adóbevallásban bármilyen - például kft.-üzletrészen, magánszemélynek eladott részvényen elért - árfolyamnyereséggel szemben érvényesíthető. (Eddig csak a nyilvánosan forgalmazott, brókercégnél vásárolt és eladott részvényeken elért árfolyamnyereséget lehetett csökkenteni.)
Ha még ezek után is marad érvényesítetlen árfolyamveszteség, az a magánszemély döntése szerinti megosztásban az adóévet követő - illetve önellenőrzéssel az azt megelőző - adóévben felhasználható. (Önellenőrzéssel visszamenőleg először 2003-ban számolható el veszteség.)
A negyedéves elszámolás a határidős tőzsdei ügyletekre is vonatkozik, a veszteség itt is átvihető a következő - vagy az előző - adóévre. A befektetési jegyek, kötvények, állampapírok ezentúl is - a kamatjövedelemnek megfelelően - 0 kulccsal adóznak. A mostani változások mindenféleképpen üdvözlendők, kérdés, hogy a nyilvános, szervezett értékpapírpiac irányába tett gesztus nem minősül-e elkésettnek.
T. I.
