Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A harmadik negyedév nem sok jót hozott a részvénytulajdonosoknak, a BÉT kapitalizációja további több mint 10 százalékkal csökkent, és 2405 milliárd forintos értéke kevesebb mint a fele a 2000. márciusi csúcsnak. Az index másfél év alatt „mindössze” 40 százalékkal esett, a különbözetért a Matáv 77 százalékos esése a felelős. (Az utóbbi két hónapban viszont már jó ezer ponttal erősödött a BUX.)
Az MNB - most első ízben a korábbitól némileg eltérő szektoronkénti bontásban közölt - tulajdonosi összesítéséből kitűnik, hogy a magánbefektetők a harmadik negyedévben 9,5 milliárd, a hazai nem pénzügyi befektetők 1,3 milliárd és a helyi önkormányzatok csaknem 2 milliárd forint erejéig nettó eladók, míg a külföldiek 8 milliárd, a hazai pénzügyi befektetők 5 milliárd forint értékben nettó vásárlók voltak. Ezek az arányok az első félévre is jellemzők voltak, így 2001-ben az év elején birtokolt részvényei csaknem egyhatodától vált meg a lakosság. (Az árfolyamveszteség további 30 százalékra rúgott.) A hazai befektetők elfordulása a részvényektől aligha meglepő, hiszen a tőkeszámlán tartott részvényeken elért árfolyamnyereség januári megadóztatása óta egymilliárd forintot bizonyára meghaladó összeggel finanszírozzák az egyébként összességében veszteséges pozícióval bíró magánbefektetők az adóhivatalt.
A részvények legstabilabb vevői egész évben a biztosítók és nyugdíjpénztárak voltak, állományuk ugyan 6,4 milliárd forinttal csökkent, de ha az árváltozásokat kiszűrjük, ez 15,3 milliárdos (a 2000 végi állomány 17 százalékát jelentő) nettó vásárlást jelent. Ha az arányok nem változnak, két év múlva több részvény lesz a biztosítók és nyugdíjalapok kezében, mint magánbefektetőknél.
Az állampapírok 5 ezer 520 milliárd forintos állománya 2,3-szeresen múlja felül a BÉT kapitalizációját, erre 1996 eleje óta nem volt példa. Az állomány kilenc hónap alatt 14,4 százalékkal nőtt, meghaladja az infláció dupláját is.
A harmadik negyedévben az államkötvények mennyisége gyarapodott, a kincstárjegyeké és az MNB-kötvényeké csökkent. A magánháztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány három hónap alatt 18 milliárd forinttal csökkent, ezzel részesedésük a teljes mennyiségből 15,5 százalékról 14,6 százalékra mérséklődött. A lakosság kezében a harmadik negyedév végén a 158 milliárd forint értékű részvény mellett 839 milliárd forintnyi állampapír és 512 milliárd forint értékű befektetési jegy (közvetetten túlnyomó részben szintén állampapír) volt.
A külföldiek birtokában lévő állampapír-mennyiség az első félévre jellemző gyarapodással szemben - elsősorban a szeptember közepi eladások miatt - erőteljesen visszaesett, nettó eladásaik 83,5 milliárd forintra rúgtak. A kezükben lévő államkötvénykészlet értéke 3,5 milliárd dollár volt, szemben a június végi 3,8 milliárddal. Ez a teljes állomány 17,1 százaléka volt. A 300 millió dollárnyi „forró pénz" kiáramlása persze eltörpül a három évvel ezelőttihez képest, legfeljebb a forint sávon belüli helyzetében okozott szeptember folyamán mintegy 4 százalékos elmozdulást. (Aminek zömét azóta a forint visszanyerte.) Az ÁKK legfrissebb jelentése szerint az azóta eltelt másfél hónapban ismét határozott emelkedést mutat a külföldi kézben lévő állampapírállomány, ami megerősíti, hogy az augusztus-szeptemberi visszaesést főleg forró pénzek távozása okozta.
Az MNB összesítésének - minden erénye mellett - továbbra is nagy hiányossága, hogy nem különbözteti meg a pénzügyi és a szakmai befektetőket, holott a külföldi tulajdonban lévő 72 százaléknyi részvénymennyiség körülbelül fele az utóbbiak kezében van (már ha a szakmai befektetők közé a pénzügyi jellegű, de egy-egy cégben többségi pozíciókkal rendelkező cégeket - lásd CE Oil - is beleszámítjuk). Ennek figyelembevételével az állományváltozások reálisabbak lehetnének, hiszen a stratégiai befektetők viszonylag ritkán adnak el a tőzsdén keresztül.
K. G. T.
