Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) láthatóan a korábbinál nagyobb szigorral kíván érvényt szerezni az értékpapírtörvény nyilvános ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseinek (ha már a tavalyi BorsodChem-meccset nem is sikerült egyértelműen megnyernie). Többhetes - igaz, már jócskán az ajánlat lezárta után befejeződött - vizsgálattal tárta föl, hogy az Arago Rt. Eravis-részvényekre tett júliusi ajánlata felügyelethez történt benyújtása előtt közvetlenül egy, a PSZÁF megítélése szerint árfolyam-befolyásoló jellegű tőzsdei ügyletet kötött. A PSZÁF-határozat részletes indoklásából kitűnik, hogy 2001. június 13-án az Arago 15 ezer 300 darab Eravis-részvényt vásárolt saját legnagyobb tulajdonosától, a Domestore-tól 3900 forintos árfolyamon. (Ezzel részesedése 74,98 százalékról 80,15 százalékra nőtt.) A következő napon hozta meg az Eravisra teendő nyilvános ajánlatáról szóló határozatát az Arago igazgatósága.
Az ajánlati ár - akkor még a régi épt. volt érvényben - nem lehetett kevesebb az elmúlt 90 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagáránál. Az Eravis piaca meglehetősen illikvid (áprilistól júniusig alig 150 darab forgott), így az előző nagy kötés miatt a súlyozott átlagár 3903 forint lett, anélkül 4537 forint lett volna. Az Arago végül 4000 forinton vásárolta meg az Eravis 36 ezer törzs- és 8000 forintért valamivel több mint ezer elsőbbségi részvényét (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 28., 12. oldal).
A vizsgálat során az Arago, illetve a Domestore vezetői azzal érveltek, hogy éppen a nagyobb átláthatóság kedvéért kötötték az ominózus ügyletet a tőzsdén keresztül. A PSZÁF viszont feltárta, hogy korábban számos értékpapírszámla-átvezetés történt e két cég között tőzsdén kívüli ügylet keretében, így nem fogadta el ezt a védekezést.
A felügyelet azt is az árfolyam-befolyásolás mellett szóló érvként vette számba, hogy az Arago igazgatósága az ügylet másnapján reggel döntött az ajánlatról, és az „áreltérítés” az alaptőke 6,1 százalékával rendelkező kisbefektetők számára 9,5 millió forintos kárt okozott.
Mindezek alapján a PSZÁF határozata kimondta, hogy a két cég tisztességtelen árfolyam-befolyásolást követett el, és ezért 5-5 millió forintra büntette őket.
Az ügy több elvi kérdést is felvet. A két cég közötti tőzsdei kötés nem vitatott módon az aktuális piaci árfolyamon köttetett, a felügyelet szerint a 90 napos átlagár jelentős eltérítése miatt azonban megállapítható a manipuláció. Tanulságos a tőzsdei cégek szempontjából is, ha eddig azt hitték, hogy a tőzsdén kötött ügylet mindenkor transzparensebb, mint ha egymással kapcsolatban álló felek tőzsdén kívül üzletelnek. Nyitva marad viszont az a kérdés, hogy ha a PSZÁF határozata szerint is kár érte a részvényeiket 4537 forint helyett 4000-ért eladó Eravis-kisrészvényeseket, mit tehetnek? Bár az Arago felelőssége az indoklás alapján egyértelmű, joggal vethető fel, hogy minderre miért csak az ajánlat lezárása után jött rá a felügyelet?
Lehet, hogy ezért óvatosabb a PSZÁF az új értékpapírtörvény alapján teendő ajánlatok jóváhagyása terén. Bár az október 12-én elrendelt hiánypótlásnak az Arago öt napon belül eleget tett, a Pickre tett nyilvános vételi ajánlatának elbírálását a PSZÁF 30 napra felfüggesztette. Az indoklás ugyan nem utal az Eravis-ügyre, de az kiderül belőle, hogy a felügyelet vizsgálatot indított a Pick Szeged Rt. részvényeiért fizetendő ellenérték megállapítása végett, és most még nem tud egyértelműen állást foglalni az ajánlati árhoz vezető „egyes tőzsdei ügyletek jogszerűségéről".
Ez a kitétel meglehetősen vészjóslóan hangozhat, nem is annyira a hatósági útvesztőkben már eléggé edzett Arago, mint inkább a Pick kisrészvényesei számára. A szalámirészvény az Arago 3770 forintos ajánlattételi szándékára csaknem ezer forinttal drágult szeptember végén, a részvényt azóta a kamatarbitrazsőr nagybefektetők vásárolták előszeretettel. Ha kiderül, hogy a 3770 forintos kiszállás bizonytalanná válik, komoly veszteség érheti őket, amely megint csak a magyar piacról való elfordulást erősítheti.
K. G. T.
