Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felszólította a Tengelmann Warenhandelsgesellschaftot, hogy 8 napon belül valljon színt, mennyi Skála-részvénye is van. A PSZÁF arra kér magyarázatot, hogy ha a Tengelmann-nak tényleg 57,35 százaléka van - mint azt szeptember 18-án bejelentette -, akkor árulja el, miért nem ez az érték szerepel a Skála részvénykönyvében és tárja fel a változás körülményeit is.
A Skála július 31-én megjelent féléves gyorsjelentése szerint június 30-án a Tengelmann 54,83 százalékkal rendelkezett a cégben.
A felügyelet által szemfüles módon észrevett különbségnek nem lehet oka a részesedés és a befolyás közötti különbség, mivel a Skála-csoport a félév végén mindössze 74 darab saját részvénnyel rendelkezett. Ha kiderülne, hogy a német tulajdonos Skála-részvényeket vett a két időpont között, úgy nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie az új értékpapírtörvény alapján. A Skálához kapcsolódó hír, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa tegnap engedélyezte, hogy a Callum Vagyonkezelő Rt. közvetlen irányítást szerezzen a Skála-Coop Rt.-ben. Mint ismert, a Tengelmann a Callumnak - a versenyhivatali hozzájárulás megszerzésének feltételével - értékesítette a Skála-részvények 32,62 százalékát, a szavazati jogok 32,99 százalékát. A maradék 24,07 százalék (a szavazati jogok 24,36 százaléka) pedig a Raiffeisen-érdekeltségű SCTE Kft.-hez került. Lapunk információi szerint ez utóbbi cég részesedésszerzését pusztán átmeneti jellegűnek tervezték, a céget nem vezették volna be a részvénykönyvbe. Úgy tudjuk, a Callum eredetileg azt tervezte, hogy a GVH-engedély megszerzésétől egy hónapon belül lehívja vételi opcióját az SCTE Kft.-től, ez azonban egyenlőre lehetetlennek tűnik. Ma már ugyanis nem érvényes a Callum nyilvános ajánlata, azt a görög hátterű Athina Kft. érvénytelenítette egy ellenajánlattal, amely november 5-ig él. A SCTE Skála-csomagját a Callum viszont csak úgy veheti meg, ha újra nyilvános ajánlatot tesz. Az esetleges ellenajánlat még mindig a régi értékpapírtörvény alapján működne, s 5 százalékkal kellene meghaladnia a mostani nyilvános ajánlat 1300 forintos árfolyamát. Ha nem kontrázza meg a Callum a görög befektetők ajánlatát, akkor a későbbiekben, az SCTE-pakett lehívásakor - az új épt. alapján - a Callumnak már - megfigyelők által részvényeként 4-5 ezer forintra taksált - saját vételi árán kell nyilvános ajánlatot tennie. Ezzel viszont az ügylet fő vonzereje veszne el a Callum számára. A Skála-akvizícióról alighanem elmondható lesz, hogy a hazai tőkepiac egyik leghosszabb felvásárlási ügye, amely nem kis munkát ad majd a jövőben a tulajdonosi változásokat árgus szemekkel figyelő PSZÁF-nak.
D. P.-T. I.
