Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A részvényesek alig 56,3 százaléka jelent meg a Skála-Coop tegnapi - az alaptőke 10 százalékánál többel rendelkező kisebbségi részvényesek (a Berenberg Alap, az Első Német Befektetési Rt. és egy görög magánszemély) kezdeményezésére összehívott - rendkívüli közgyűlésen. A szavazatok 98,68 százaléka a Tengelmann és a Callum képviselőiből álló, július vége óta regnáló igazgatóság javaslatait támogatta. A számokból ítélve az utóbbi hetekben a részvények 21,78 százalékát megszerző Choumbavlis Christos (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 4., 9. oldal) nem regisztráltatta magát.
A fenti arányok alapján nem meglepő, hogy a közgyűlés 98,68 százalékos többséggel fogadta el Vadász Gusztáv vezérigazgató beszámolóját a társaság középtávú üzleti elképzeléseiről, vetette el a kisebbségi részvényesek alapszabály-módosítását, viszont elfogadta az igazgatóság módosító indítványait.
Vadász elmondta, hogy az elképzelések között a Skála átszervezése, a veszteséges kereskedelmi egységek bezárása, adott esetben értékesítése is szerepel, ám a csoport fő tevékenysége, az áruházi kereskedelem és ingatlanhasznosítás nem változik. Utalt arra, hogy a társaság a jövőben esetleg részesedést szerez olyan, nyereségesen működő kereskedelmi vállalkozásokban, amelyek a Skála ingatlanjaiban bérlőként is megjelennek.
E megjegyzését a jelen lévő részvényesek némelyike összekapcsolta azzal a ténnyel, hogy a Skála az utóbbi hónapokban tárgyalt a Libri könyvesbolthálózattal. Mint ismeretes, a Libri a Capital Rt. tulajdonában lévő vállalkozás és a Callum mögött is a Capital áll.
A közgyűlést összehívó indítványban a kisebbségi részvényesek érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében szerepelt az igazgatóság döntési hatáskörének bizonyos korlátozása, legalábbis a saját tőke meghatározott hányadán felüli értékű tranzakciók, ingatlanok eladása vagy megterhelése tekintetében. A közgyűlési többség ezt elvetve egy éppen ellentétes alapszabály-módosítást fogadott el: eszerint az igazgatóság már meglévő, évente az alaptőke 25 százalékáig terjedő, 5 éves tőkeemelési jogosítványát úgy egészítették ki, hogy ez a jövőben bármilyen részvényfajtára és részvényosztályra is érvényes. Eszerint tehát - ha a cégbíróság bejegyzi a módosítást - az igazgatóság saját hatáskörében évente akár 1,6 millió darab, többszörös szavazati joggal rendelkező szavazatelsőbbségi részvényt is kibocsáthat és azok zártkörű elhelyezéséről dönthet. Így az igazgatósági posztokat birtokló csoport adott esetben a jegyzett tőke kisebbik részének birtokában is előállíthat magának szavazattöbbséget.
Az alapszabály másik módosítását az egyik jelen lévő kisrészvényes a kisebbségi jogok csorbításaként értékelte. Ez ugyanis arról rendelkezik, hogy az alaptőke 10 százalékát elérő részvényesek ezentúl csak úgy kérhetik rendkívüli közgyűlés összehívását, ha megelőlegezik annak költségeit. A költségek viseléséről közgyűlés dönt.
A közgyűlésen Rolf Dill, az igazgatóság korábban a Tengelmann-csoport által delegált tagja nyilatkozott a Tengelmann-Callum megállapodásról. Kijelentette, hogy a Tengelmann hosszú, a Skála áruházainak jövőjét és a munkahelyek sorsát szem előtt tartó tárgyalások után állapodott meg a Callum Rt. vezette befektetői konzorciummal a részvények 56,69 százalékának eladásáról. A szerződés egyedül a magyar versenyhivatal jóváhagyásától függ, amely - Dill szerint - nem lehet kétséges. Senkinek semmi oka nincs feltételezni - üzent kimondatlanul is a görög befektetőknek -, hogy a Tengelmann vissza akarna vagy tudna lépni az aláírt megállapodástól, ezért az ellenajánlatot tevő befektetőknek nincs esélyük a többség megszerzésére. Az igazgatóság tagja „tudatos károkozásnak" minősítette az ellenajánlat megtételét és kijelentette, hogy a testület „megteszi a megfelelő lépéseket".
A meglehetősen fenyegető szavak gyakorlatilag válasz nélkül maradtak, hiszen a másik oldal lényegében nem jelent meg. (Ez azt is bizonyítja, hogy felügyelőbizottsági jelöltjükre, Michael Schmidtre egyetlen szavazat sem esett.) Egy részvényes ugyan elkezdte firtatni, hogy mekkora is jelenleg a Callum tulajdonrésze, de erre nem érkezett válasz.
A Tengelmann-képviselő kategorikus kijelentései megfigyelők szerint nem biztos, hogy teljesen összhangban vannak a magyar értékpapírtörvénnyel. Mint ismeretes, nyilvánosan működő társaságban csak érvényes nyilvános ajánlat nyomán lehet 33 százalékot meghaladó tulajdonrészre szert tenni, és a Skála részvényeire jelenleg az Athina Kft. nyilvános ajánlata érvényes. Az elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy az ominózus adásvételi szerződés még az épt. július 18-án hatályba lépett módosítása előtt született, amikor még nem élt az úgynevezett együttszavazási klauzúla, de ha a jövőben lesznek jelek a nagyrészvényesek egyeztetett fellépésére, más megvilágításba kerülhet a probléma.
Korányi G. Tamás
