A tőkepiaci törvény javaslata részletesen rendelkezik a tőzsde tulajdonosairól és a tőzsdében való tulajdonszerzés szabályairól. A 307. paragrafus szerint a BÉT jegyzett tőkéjében egy-egy tulajdonosnak sem a közvetlen, sem a közvetett tulajdoni hányada nem haladhatja meg a 10 százalékot, és senki sem rendelkezhet 10 százalékot meghaladó szavazati joggal. Az 5 százalékos szavazati, illetve tulajdonjog elérését is felügyeleti engedélyhez köti a törvényjavaslat, felállítva azt a - talán nem mindig egyértelműen ellenőrizhető - kritériumot, hogy az 5 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos „olyan személy lehet, aki elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni - mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból - a tőzsde megbízható, stabil és versenysemleges működését”.
Klemencsics Márta a tegnapi sajtóbeszélgetésen azzal indokolta a tervezetbe - információink szerint az utolsó pillanatban bekerült - korlátozást, hogy máskülönben a BÉT „két perc alatt” felvásárlási célponttá válna.
Elismerte, hogy ez politikai döntés volt, de úgy véli, hogy ez nem akadályozza a más tőzsdékkel való együttműködést, esetleges kereszttulajdonlást - ám a hagyományos fúzióra nincs lehetőség. A korlátozások addig is a BÉT védelmét szolgálják, amíg nincs határozott elképzelés arról, hogy az milyen formában kapcsolódjon be a nemzetközi együttműködésbe.
Utalt arra, hogy az európai tőkepiacon ugyan évek óta folynak törekvések nemzetközi tőzsdei szövetségek kialakítására, de egységes irány nem látható.
Simor András, a Budapesti Értéktőzsde elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy az intézmény a kétéves törvény-előkészítési munka, a folyamatos egyeztetések során végig a javaslatban megfogalmazottnál liberálisabb álláspontot képviselt. A tőzsde álláspontja az, hogy bár engedéllyel, de lehessen akár százszázalékos tulajdont is szerezni a BÉT-ben, és a korábbi egyeztetések során a Pénzügyminisztérium is hasonló álláspontot képviselt. - Ehhez képest meglepetéssel olvastam a javaslatot - fogalmazott a tőzsde elnöke.
Simor azért tartja fontosnak a 10 százalékot meghaladó mértékű - természetesen engedélyhez kötött - tulajdonszerzést, mert a BÉT jelenlegi nemzetközi tárgyalási pozícióit megnehezíti, sőt akár ellehetetlenítheti, ha egy lehetséges partner egyáltalán nem tehet szert 10 százalékot meghaladó tulajdonrészre. Ez a korlátozás a nemzetközi gyakorlattól is idegen. Utalt arra is, hogy az ugyancsak szigorú tulajdonszerzési kontroll alatt álló bankrendszerben sem kizárt az akár 100 százalékos vásárlás.
Albrecht Ottó, a legutóbbi augusztusi forgalmi toplista ötödik helyén álló Cashline Értékpapír Rt. vezérigazgatója egyenesen a tőzsdére mért újabb kormányzati csapásként aposztrofálta - lapunk érdeklődésére - az inkriminált passzust. Emlékeztetett arra, hogy a gazdasági társaságok körében nem ismeretlen a 10 százalékos szavazati korlát - a tőzsdei cégek közül a Molnál, illetve némi módosítással az Inter-Európa Banknál is található ilyen -, ám nagy a különbség abban a tekintetben, hogy ezt a részvényesek maguk fogadják el háromnegyedes többséggel az alapszabály részeként, vagy pedig az állam kényszeríti rájuk. A törvényjavaslat - a tőkepiaci szereplők számára teljesen váratlan - kitétele alapjaiban nehezíti meg a tőzsde mind sürgetőbbé váló kiútkeresését a jelenlegi válságból.
Korányi G. Tamás
