Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Skála igazgatósága a görög hátterű Athina Kft. ellenajánlatára (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 6., 9. oldal) reagálva közölte, hogy az igazgatóság szeptember 4-én kapta kézhez az Athina Kft. levelét. Az Athina, amely kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatalnál az engedélyeztetési eljárást, kérte az igazgatóságot az ehhez szükséges információk rendelkezésre bocsátására. A Skála igazgatósága hangsúlyozza, hogy az Athina Kft. nyilvános vételi ajánlatának tartalmáról a sajtóból értesült, számára azt közvetlenül nem küldték meg.
Az igazgatóság nem minősítette az Athina törzsrészvényekért 100, kamatozó részvényekért pedig 800 forinttal magasabb árat kínáló ellenajánlatát, amelyre csak a régi értékpapír-törvény alapján van lehetősége.
A mostani ellenajánlatot persze a kisrészvényesek szempontjából nehéz lett volna kedvezőtlennek minősíteni. Érdekes azonban, hogy a Skála igazgatósága még annyit sem kockáztatott meg, amennyit a Callum ajánlatakor. A meglehetősen dodonai értékelés akkor így szólt: „Megismerve a Callum Rt. terveit, a Skála Coop Rt. menedzsmentje azoknak a társaság érdekeivel összhangban álló megvalósítását támogatja.”
Az új értékpapírtörvény 94/H paragrafusa viszont már úgy rendelkezik - ez ugyan még nem irányadó az Athina ajánlatánál - hogy az igazgatóság köteles a vételi ajánlatot véleményezni. A menedzsment jogosult emellett független pénzügyi szakértőt megbízni az ajánlat értékelésével. Az igazgatóság véleményét, azt, hogy az ajánlat elfogadását vagy elutasítását javasolja-e, nyilvánosságra kell hozni, részletes indoklással. Ha valaki a grémiumból eltérő véleményen van, azt ugyancsak ugyancsak közzé kell tenni, s itt sem lehet elkerülni a részletes indoklást. Az új felvásárlási szabályok mindenesetre könnyebb tájékozódást tesznek lehetővé a részvényesek számára, így egy kiélezett felvásárlási akció során nagyobb jelentőséget kap a cégvezetők véleménye.
Tallósy István
