A Hajdú-Bét Rt. 1998 végén került csaknem csődközeli helyzetbe, 25 milliárd forinttal tartozva az OTP-nek, az MKB-nek és a Rabobanknak. Utóbbi viszonylag hamar kiszállt a finanszírozásból, az MKB viszont az OTP-vel együtt 1999-ben hitelei egy részét részvényre váltva többségbe került a cégben. Az MKB egy évvel később hitelkövetelését 20 százalékos, Hajdú-Bét részvénycsomagját 1 százalékos áron eladta az OTP Banknak, ezzel összesen 8,2 milliárdos veszteséggel zárta a hajdúsági kalandot.
Az OTP, amely 2000 februárjától egyedül finanszírozta az akkor éppen 48,3 százalék erejéig tulajdonában is álló Hajdú-Bétet, vételi opciót adott a korábbi többségi tulajdonos Wallisnak az MKB-tól megvett 1773 millió forintos részvénycsomagra. A lehívás feltétele a hitelátütemezésben foglaltak teljesülése volt. Ez mostanra gyakorlatilag megtörtént, ezért vehette meg a Wallis a pakettet az OTP-től az eredeti 17,7 milliós vételár plusz másfél évi kamatért. Az OTP pozíciója gyakorlatilag nem változott, mivel névértéken 2695 millió forintos Hajdú-Bét-részesedésére már korábban 100 százalékos céltartalékot képzett, sőt a befektetéséből 20 millió forint még meg is térült. (A Hajdú Bét Rt. jelenlegi alaptőkéje 8 milliárd 685 millió forint.) A Hajdú-Bét ügye az OTP-nek eddig 11,4 milliárd forintnyi tartalékképzésébe került, de a jelek szerint három év után lassan megoldódik az egyik legnagyobb magyar élelmiszer-ipari társaság problémája. Az OTP pedig elmondhatja magáról, hogy az egyedüli magyar bank, amely 10 milliárd forintot meghaladó hitelezési veszteséget volt képes megemészteni alig három esztendő alatt úgy, hogy közben folyamatosan nőtt az eredménye.
K. G. T.
