Megint bebizonyosodott, hogy a piacnak volt igaza: miközben az elmúlt 12 hónapban 8400 pontról 6539 pontra, 21,6 százalékkal esett a BUX index, a tőzsdei társaságok eredménye ennél jóval nagyobb mértékben, több mint 30 százalékkal romlott. (Összeállításunkban a nettó eredményeket vettük figyelembe, de tíz cég - a Danubiuson és a Zwackon kívül jobbára kisebbek - csak az adó előtti eredményt közölte.) A tavalyi első félév 159 milliárdos profitjához képest 49 milliárdos elmaradás gyakorlatilag teljes egészében az első három hónapban képződött (az A kategóriába tartozó 26 cég akkor 29,9 milliárdos profitot mutatott ki, szemben a 2000 első negyedévében elért 71,8 milliárddal.) A második negyedév viszonylag jó teljesítménye - még ha a negyedévek közvetlenül nem is hasonlíthatók össze, hiszen a B kategória szereplőinek első három havi teljesítménye homályban maradt - egyértelműen a forinterősödés miatt keletkezett árfolyamnyereségeknek tudható be. A tőzsdei cégek közül a Mol, a Matáv, a Danubius, a BorsodChem és a Zalakerámia együttesen mintegy 2,7 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezik, és ezeken legalább 28 milliárd forintot nyert. (Pontosabban visszanyert, hiszen tavaly fordított volt a képlet.) Ez a nyereség azonban nem növeli a cégek cash-pozícióját, igaz, a korábbi évek árfolyamvesztesége sem rontotta.
A tavalyi eredményszinttől való 49 milliárdos elmaradás egyébként teljes egészében a kormányzati árstop által sújtott cégeknél jelentkezett. A Mol eredménye tavalyhoz képest 40, a hat áramszolgáltató társaságé 11,6 milliárddal kisebb, mint tavaly. (A Mol pozícióromlása az 50 milliárdot is meghaladná, ha nem nyert volna a devizahitelein.) A gyógyszergyárak ugyan szintén kárvallottjai ennek a politikának, ám mindkettőjüknél meglehetősen alacsony a hazai értékesítés aránya, így növelték nyereségüket. A Molt és az áramszolgáltatókat leszámítva a többi tőzsdei cég összességében 1,5 százalékkal növelte nyereségét, ami a forintleértékelés okozta extraprofitot is kiszűrve mintegy 7-8 százalékos eredménycsökkenést jelent.
A nagy vesztesek között a Mol mellett a TVK (6 milliárdos pozícióromlás), az Antenna (-3,2 milliárd), a Rába (-1,8 milliárd) a Globus és a BorsodChem (egyenként -0,9 milliárd) és a Betonútépítő csődhelyzete miatt a Pannon-Flax (-0,5 milliárd) szerepel. Az Antenna 3,5 milliárdos pénzügyi vesztesége a Vodafone-tulajdonrész konszolidálásából származik, a TVK-nál a tavalyi adatot felfelé torzította a koromgyár értékesítési nyeresége.
A nyertes oldalon a Richter (3,3 milliárdos többlet), az OTP (+3 milliárd) és az Egis áll (+0,5 milliárd, mert a többit elvitték a balsikerű fedezeti ügyletek). A tavaly súlyosan veszteséges Skála pozíciója 1,7, az idén végre már nullszaldós Prímagázé 1,3 milliárd forinttal javult.
A társaságok 2001 első felében (a két bankot nem számítva) 1565 milliárd forintos árbevételt értek el, ami 11,9 százalékkal haladja meg a tavalyi első félév teljesítményét. (A tavalyi adatokat korrigáltuk az időközben kivezetett Kékkúti számaival.) Visszaesett viszont az üzemi eredmény, 177 milliárd forintról 102 milliárd forintra (ugyancsak a bankok nélkül), ami arra utal, hogy a társaságok nyereségessége jelentősen romlott. Húsz százalék feletti üzemieredmény-rátával csak néhány cég dicsekedhet: a BIF, a Richter, a Matáv és az Egis.
Jelentősen romlott a nagy exportőrök teljesítménye; a Rába eredménye 97,5 százalékkal, a húspiac válsága által is sújtott Pick profitja 89 százalékkal zuhant. Az erős forint a szállodavállalatoknak sem jön jól, de a Danubiusnál a hiteleken, az Eravisnál az épületeladásokon elért nyereség kompenzálta a kiesést.
A társaságok pénzügyi eredménye mutatja a legnagyobb változást tavaly óta. A Matáv és a Mol tavaly 11,3 és 12,8 milliárdos mínuszt produkált, idén viszont - az árfolyamnyereség nyomán - 180 millióra, illetve 2,9 milliárdra csökkent a pénzügyi veszteség. A tőzsdei társaságok az első félévi eredményük alapján összesen 12 milliárdnyi adót fizetnének be a költségvetésbe - a tényleges pozíció év végéig még változhat -, ami 9 százalék alatti effektív adórátára utal. A nettó eredmény fogalmának csak a cégek kisebb részénél van értelme, de az összehasonlíthatóság érdekében külön közöljük a kisebbségi részesedésekre eső eredménylevonást. Ebben az oszlopban szinte csak a Molnál (a Slovnaft miatt) és a Matávnál szerepel jelentős érték, utóbbinál 15 milliárd forint a Westel Rt. még meg nem vett - de opciós formában már lekötött - 49 százalékára eső eredmény.
A féléves adatokból számított mutatók alapján megállapítható, melyek a tőzsde legolcsóbb és legdrágább cégei. Utóbbiak listáját már nem a Matáv, hanem az OTP és a Richter vezeti (meglepő viszont, hogy az Antenna még tartja előkelő helyezését), a technológiai papírok pedig az átlag alá süllyedtek. A tavalyi „drágasági rangsort” még a Graphisoft vezette 468 százalékos P/BV mutatóval, most viszont - mivel árfolyama ötödére esett - alig éri a könyvértékét, a Synergon pedig még rosszabbul járt.
A legolcsóbb részvények közé változatlanul az alacsony likviditású papírok tartoznak, gyakorlatilag eredményességtől függetlenül. (A Novotrade és az Arago eredménye eléggé markánsan eltér, holott P/BV mutatójuk szinte teljesen megegyezik.) Az A kategória likvidebb részvényei közül továbbra is az IEB, a Fotex és a Prímagáz tűnik a legolcsóbbnak, egyik sem éri el a könyvértéke 60 százalékát. Náluk is alacsonyabbra értékeli a piac a Graboplastot és a Picket, mindkét papír esetében a piac számára nehezen átlátható szándékú meghatározó tulajdonos (a Wallis, illetve az Arago) számít diszkonttényezőnek. (A Pick a két technológiai papír mellett a harmadik legnagyobb vesztes az árfolyam terén, egy éve még 8700 forintot ért.)
Olcsó részvényben láthatóan nincs hiány, de elemzők szerint mindegyik anomáliának megvan a maga oka. A BÉT-en lassan eltűnnek a potenciális felvásárlási célpontok, legalábbis a gyorsjelentések alapján ilyen céget aligha lehetne találni. (Illetve amelyik annak tűnik, ott már vagy lezajlott az akció, vagy a menedzsment erős bástyákat épített a portyázók ellen.)
A második félév kilátásai eredmény terén rosszabbak, mint az elsőé, hiszen további forinterősödésre aligha lehet számítani, viszont az olyan cégeknek, amelyeknek rossz az erős forint, azoknak még inkább olvad az üzemi eredményük. A társaságok összesített eredménye a második félévben amúgy is mérsékeltebben szokott gyarapodni, így szinte biztosra vehető, hogy a Mollal együtt számítva legalább 30, az olajtársaság nélkül pedig talán 10 százalékkal elmaradnak a tavalyitól a 2001-es összesített profitok. Márpedig a 2000-es teljesítmény sem nagyon haladta meg nominálisan az 1998-ast, pedig a magyar gazdaság egésze azóta a statisztikai adatok tanúsága szerint nominálisan legalább 35 százalékkal nagyobb GDP-t produkál.
Korányi G. Tamás
Korányi Tamás G.