Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlamentben a tervek szerint ősszel végszavazásra kerülő villamosenergia-törvény (VET) értelmében 2003-tól nyílik meg a villamosenergia-piac. Első körben a versenypiacra az évi 9 GWh-nál többet fogyasztó ipari felhasználók, az úgynevezett feljogosított fogyasztók nyernek bebocsáttatást. Ez a fogyasztói kör teljes energiafelhasználása 50 százaléka erejéig külföldi szolgáltatóktól is vehet villamos energiát.
Lapunk adatai szerint a 2003-as piacnyitás 150-170 nagyfogyasztót érinthet. Szakértők véleménye megoszlik a tekintetben, hogy e cégek mekkora hányada fogja azonnal kihasználni a piacnyitás legnagyobb előnyét, és választ olcsóbban szállító szolgáltatót. Egyesek szerint a szolgáltatók közötti verseny az általuk kínált egyéb szolgáltatásokon (például energetikai tanácsadás, projektek kivitelezése) dőlhet el, s nem feltétlenül a jelentősen - a szállítási költségek által is - behatárolt ár lesz a döntő.
Tavaly a teljes villamosenergia-végfelhasználói piac - az áramszolgáltatók összesített árbevétele - 470 milliárd forintot tett ki, elméletileg ennek 33 százalékát, 157 milliárd forintnyit érintené 2003-tól a verseny.
Az áramszolgáltatókat különböző fogyasztói struktúrájuk következtében eltérően érinti a piac megnyitása. A jelentős ipari fogyasztói hányaddal rendelkező cégek - az Émász és az Édász - az átlagosnál jóval erősebben érintettek. Az előbbi társaság legnagyobb fogyasztói a TVK, a BorsodChem és a DAM, ezek értékesítésének mintegy kétödödét adják. Az Édásznál csaknem négy tucat vevő fogyasztása haladja meg a 9 GWh-s éves limitet, köztük a legnagyobbak az Audi Hungária, a Philips, a Suzuki és a Magyar Alumíniumipari Rt. Az Elmű fogyasztói struktúrája átlagosnak mondható, míg a Titásznál és a Démásznál kifejezetten alacsony az ipari fogyasztók aránya, utóbbinál az árbevételnek mindössze 15-20 százalékát érintheti a piacnyitás első fázisa.
Bár a készülő VET még több, a piacnyitással kapcsolatos kérdést nyitva hagyott, aligha valószínű jelentősebb átrendeződés, illetve számottevő áresés a feljogosított fogyasztói kör tekintetében. Jóllehet a Gazdasági Minisztérium számításai szerint 20 százalékos árcsökkenés sem zárható ki, a szolgáltatók illetékesei ezt kétségesnek tartják. A feljogosított fogyasztói kör számára a más belföldi forrásból beszerezhető energia - figyelembe véve a szállítási költségeket is - nem lesz jelentősen olcsóbb.
Ennek fő oka, hogy az MVM Rt. a legkisebb költség elvét követve a legkedvezőbb áron termelő erőmű-kapacitásokat (Paks, Mátrai Erőmű) leköti a várhatóan továbbra is nyomott árú hatósági áras szolgáltatás kielégítésére. Ilyenformán a magyar piacon - ellentétben a korábban liberalizált némettel - a kisebb erőművi többletkapacitás miatt csak az MVM beszerzési átlagára felett termelt villamos energia kerül majd a versenypiacra. Kérdés, hogy az összfogyasztásuk 50 százaléka erejéig igénybe vehető importkeret milyen feltételekkel áll majd a feljogosított fogyasztók rendelkezésére. Az importnak emellett fizikai korlátai is vannak, mindenesetre az importrészt a várakozások szerint a vevők így is igyekeznek majd kihasználni. Pesszimistább szakértők szerint a liberalizációnak csak az EU-csatlakozás után lesz igazán jelentősége, amikor ténylegesen lehetővé válik az import.
A befektetőknek nem kell attól tartaniuk, hogy az EU egyes országaiban - mindenekelőtt Németországban - végbement jelentős áramárcsökkenés itt is megismétlődik. Részben mert a versenypiacra belföldi forrásból olcsó áram aligha kerül majd, részben mert az importáram nem sokkal olcsóbb (leszámítva a keleti termelőktől származó, nem igazán zöld áramot) a hazai szintnél.
Tallósy István
