A társaságok negyedéves gyorsjelentéseiben az üzemi eredményen és a kamatfizetések egyenlegén túl külön tételként szerepel az árfolyamváltozásoknak a követelésekre és kötelezettségekre gyakorolt hatása, noha e tétel az adott társaság cash helyzetét a visszafizetésig nem érinti. A dollár szárnyalása 1999-2000-ben a dollárban eladósodott cégeket hozta nehéz helyzetbe (bár ezt az exportőrök természetesen más oldalról a maguk javára tudták fordítani), ezért sokan igyekeztek forintosítani adósságaikat. Ugyanakkor a legnagyobbak - éppen méretük miatt - inkább csak a nemzetközi piacon tudtak hitelhez jutni, így az eladósodás inkább devizában nőtt.
A magyar tőzsdei társaságok körül öt cégnek van jelentős devizaadóssága, ezek összege együttesen eléri a 2 milliárd eurót. Mivel a második negyedévben a forint az euróhoz képest 8,7, a dollárhoz képest 5,1 százalékkal erősödött (március 31-én az euró 266,70, a dollár 302,79 forintot ért, június végén pedig már csak 243,59, illetve 187,39 forintot), az öt cég együttes - pénzügyileg persze nem realizált - árfolyamnyeresége eléri a 30 milliárd forintot. Ehhez járul még néhány száz millió forintos megtakarítás a negyedévben kifizetett kamatokon.
A magyar - nem csak tőzsdei - társaságok közül a Mol rendelkezik a legnagyobb devizában fennálló adóssággal. Az olajtársaság teljes hitelállománya az első negyedév végén (frissebb adatok természetesen a többi cégről sem állnak rendelkezésünkre) 341 milliárd forintra rúgott, amelyből 30 milliárdnyi euróban és 220 milliárdnyi dollárban állt fenn. Ha nem változott azóta az arány - a havonta tízmilliárdhoz közeli ütemben bővülő gázárveszteségeket részben forinthitelekkel fedezik -, akkor az olajtársaság 13,5 milliárd forintos árfolyamnyereséget könyvelhetett el a második negyedévben. Ez - ha nem is kompenzálja a gázszámlát - néhány rendkívüli tétellel együtt pozitívba fordíthatja a második negyedévet. (Az első negyedév 10,8 milliárdos veszteséget hozott.)
A Matávnak a Molnál kisebb kötelezettségei vannak, bár az év elején a MakTel feletti kontroll megszerzése 300, az Emitel második felének megvétele 50 millió euróval növelte a tartozásokat. Az első negyedév végén a távközlési óriást - 100 milliárd forintos adósság mellett - csoportszinten 190 milliárd forintnyi devizaadósság terhelte. Ebből mintegy 20 milliárdnyi a MakTel dollárban meglévő adóssága, amelyet nem érintett a forint erősödése. A fennmaradó 170 milliárdból mintegy 40 milliárd jut a Westelre, amelynek 49 százaléka még nem a Matávé. (A csomagra szóló ominózus opció lehívási dátuma szeptember 30., és a 885 millió dolláros vételár finanszírozása egyszeriben a Matávot juttathatja az eladósodottsági rangsor csúcsára, de mindennek hatása csak a 2001. decemberi gyorsjelentésben jelenik majd meg.) Az anyavállalat devizaadósságainak zöme euróban áll fenn, így - figyelembe véve a Westel megtakarítására eső kisebbségi részesedést is - a Matáv második negyedévi eredményében mintegy 11-12 milliárdos többlet jelentkezhet adó előtt. (Adózás után ez 46-48 milliárdra növelheti a féléves eredményt.)
A közepes méretű társaságok közül a cseh MCHZ megvásárlása nyomán a BorsodChemnek van a legnagyobb devizaadóssága. A társaság 40 milliárd forintnyi hitelállományából mintegy 36 milliárdnyi devizában áll fenn, ebből mintegy 5 milliárdnyi a cseh cégnél cseh koronában, a többi az anyavállalatnál euróban és dollárban egyforma arányban található. A BorsodChem árfolyamnyeresége június végéig elérte a 2 milliárd forintot.
Jelentős hitelállománya van a Danubiusnak is, ugyancsak elsősorban egy csehországi akvizíció miatt. (Adóssága 57,5 millió márkára, 6,6 millió dollárra és 9,5 millió euróra rúg.) A szállodatársaság 12 milliárdos devizahitel-állománya révén mintegy 980 millió forint árfolyamnyereséget ért el a második negyedévben, de üzemi szinten csaknem ugyanekkora eredménycsökkenéssel is számolnia kell a márkában meghatározott szobaárak miatt. (Gyógyszállóiban mindössze 15 százalék a hazai vendégek aránya.)
Az ötödik nagy adós a Zalakerámia, amely 50 millió dolláros adósságát tavaly augusztusban konvertálta át euróra. A társaság 2001. március végén valamivel kevesebb, mint 45 millió euróval tartozott hitelezőinek, ez az összeg június végére forintban 1 milliárd 35 millióval csökkent. A Zalakerámiát is negatívan érinti üzemi szinten a forint erősödése - a romániai leányvállalat eredmény-hozzájárulása leértékelődik, az olcsóbbá váló külföldi csempék miatt piacot veszíthet itthon, exportja még nehezebbé válik -, de a második negyedév ezzel együtt is egymilliárdot megközelítő nyereséggel zárulhat.
A tőzsdei cégekre nem jellemző, hogy felesleges megtakarításaikat devizában tartanák, talán csak a Graphisoftnak és a Richternek van jelentősebb devizabetétje. Előbbi mintegy 10-12 millió euróval rendelkezhet, (ezért az árfolyamvesztesége meghaladja a 200 millió forintot), utóbbi viszont - miután a CA Devizakötvény Alapban lévő befektetését már tavaly felszámolta - elhanyagolható veszteséget szenvedhet el egyéb eredménytételein realizálódó hiányához képest.
Bár a második negyedévben árfolyamnyereség címén elszámolt milliárdok valószínűleg hidegen hagyják az elemzőket - hiszen a társaságok készpénzpozícióját nem érintik - a részvényenkénti eredményt számoló befektetők kedvét valamelyest javíthatják. A jövőben ugyanakkor nem elegendő a negyedéves eredménykimutatások utolsó sora alapján gyors véleményt alkotni a cég teljesítményéről, hiszen a forint minden egyszázalékos gyengülése (a 10,5 százalékos, tehát nagyjából a tegnapi szintnek megfelelő júniusi végi szinthez képest) a Mol és a Matáv pozícióját 2,5, illetve 1,7 milliárd forinttal ronthatja. A Zalakerámia eredménye a jövőben szinte jobban függhet a forint sávon belüli mozgásától, mint a vállalat tényleges üzemi teljesítményétől. Mindez felerősítheti a menedzsmentek törekvését fedezeti ügyletek kötésére, amelyeknél viszont a jól megválasztott pillanat kap kulcsszerepet.
Korányi G. Tamás
