Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar gyógyszerpiac több mint 30 százalékát birtokló, tavaly 78,8 milliárd forintos árbevételt elérő Hungaropharma régóta húzódó privatizációja politikai kérdés, az egészségügyi tárca régóta hangoztatott célkitűzése, hogy a kulcsszerepet játszó gyógyszerforgalmazó cég lehetőleg ne kerüljön egyetlen piaci szereplő kezébe. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója néhány hónappal ezelőtt (NAPI Gazdaság, 2001. február 6., 9-11. oldal) már beszélt arról, hogy a Richter az Egisszel és a Béres Rt.-vel együtt kormányzati kérésre kész részt venni a Hungaropharma privatizációjában, ám ennek keretében a legnagyobb magyar gyártó csak „jelképes részesedést” szerezne. Bár konkrét számokat a vezérigazgató akkor nem közölt, szavai nyomán az a benyomás alakult ki, hogy a Richter 10 százalék körüli részt vásárolna, és ezt is csak átmeneti időszakra. Igaz, ezt az átmenetet Bogsch - aki egyébként nem titkolta, hogy elvileg nem helyesli, ha a gyártók a forgalmazásban tért nyernek - meglehetősen hosszú időre, 5-10 évre taksálta. (A Richter áprilisban szerzett 5 százalékos tulajdonrészt a Protekben, a vezető orosz gyógyszerforgalmazóban.)
Mivel az ÁPV Rt. által kiírt nyilvános pályázat szigorú titoktartási követelményeket támaszt a pályázókkal szemben, a részleteket homály fedi. A Richter szűkszavú közleménye is csak a társaság aggályosan precíz nyilvános tájékoztatási politikájának tudható be. A felkínált csomag két részből áll, a 25 százalék + 1 részvényt további 25 százalékra szóló opció egészíti ki. A Hungaropharma teljes alaptőkéje 6 milliárd, saját tőkéje 12 milliárd forint.
Elemzők a jó piaci pozíció ellenére a saját tőkétől jócskán elmaradó árat valószínűsítenek, amit a meglehetősen szűkre szabott gyógyszer-nagykereskedelmi marzs, illetve a cég alacsony jövedelmezősége indokol. Nem világos, hogy a harmadik nagy magyar gyártó, a Chinoin is a felkért pályázók között van-e, de valószínűleg igen. Elképzelhető egy pénzügyi befektető részvétele is, bár a négy gyártónak alighanem bőven lenne fedezete a 3-6 milliárd forint közötti vételárra. Ha feltételezzük, hogy a résztvevőkre általában is jellemző a Richter „szerénysége”, és beérik 10 százalékkal, egy vevőre 0,6-1,2 milliárd forintos vételárrész jutna.
A visszafogottságot indokolja, hogy az Egis és a Richter már jelen van a hazai gyógyszer-nagykereskedelemben a Medimpex Gyógyszernagykereskedelmi Rt. révén, amely a tavalyi 245 milliárd forintosra becsült piacon - Vágó Attilának, a Concorde elemzőjének becslése szerint - 13-14 százalékos részesedéssel rendelkezhet. A Hungaropharma piaci részesedése 32 százalékos. A két cég így összesen a gyógyszer-nagykereskedelmi piac 45-46 százalékát adja. Ez már versenykorlátozási aggályokat vetne fel minden olyan megoldással kapcsolatban, amelyben az Egisen és a Richteren kívül nincs harmadik tag.
A Hungaropharma 78,83 milliárdos árbevételéhez képest a 463 milliós üzemi és 323 adózás előtti eredmény nem nevezhető túl vonzónak, kérdés, hogy a kormányzat az utóbbi évek nagykereskedelmi árréscsökkentése után hogyan próbálja megszépíteni a lehetséges vevőknek az eladósorba került arát. Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, az állami tulajdonos fontos szempontja, hogy a cég „hazai” tulajdonban maradjon, ám hogy ez milyen feltételekkel történik majd meg, az egyelőre nem ismert. Egyes megfigyelők azt sem tartják kizártnak, hogy a háttérben politikai alku született, a Hungaropharma ügyét esetleg összekapcsolták a Richter állami pakettjének jövőbeli sorsával.
K. G. T.-T. I.
