Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Népszabadság tegnapi számában megjelent értesülések szerint a kárpótlási jegyek felhasználásának kiterjesztését tervezi a kormány. A meglehetősen félreérthető cikk állítása szerint a jegyeket ezentúl a nem alanyi jogon kárpótoltak is szabadon felhasználhatnák termőföld vásárlására, önkormányzati ingatlanok megvételére, és életjáradékra is szabadon átválthatóak lesznek. A lap információi szerint a változtatásokra a devizaszabályok megváltoztatásával kerül majd sor. A Pénzügyminisztérium illetékese az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: tudnak arról, hogy a kormány a kárpótlási jegy felhasználási lehetőségeinek bővítését tervezi. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a devizaliberalizáció csak annyiban érinti a jegyet, hogy az annak felhasználásából származó jövedelmeiket a devizakülföldiek eddig nem írhatták jóvá konvertibilis forintszámlájukon. A devizaliberalizációval ez a kötöttség ezentúl formálissá és ellenőrizhetetlenné válik, hiszen az érintett devizakülföldinek ezentúl nem kell igazolnia a tulajdonában lévő forintösszegek eredetét.
A cikk szerint egyébként ezentúl privatizációra is szabadon felhasználhatóak lesznek a jegyek, ez azonban nem jelenthet újdonságot, hiszen a kárpótlási törvény eddig sem különböztette meg a privatizációs felhasználás során a kárpótoltakat és az úgynevezett „kopasz” jegyeseket.
Igaz, a hátrányos megkülönböztetést az ÁPV Rt. a nagyobb állami részvényértékesítések során a törvény ellenére rendszeresen alkalmazta a kopasz jegyesek hátrányára. A legutóbbi Antenna Hungária kibocsátáson egyébként több piaci szereplő is kifogásolta ezt a gyakorlatot. Egyes vélemények szerint ugyanis nonszensz egy bemutatóra szóló értékpapír esetében különbséget tenni a papír tulajdonosai között aszerint, hogy az milyen módon került a birtokukba.
A bizonytalan félinformációk mindenesetre megmozgatták a piaci szereplők fantáziáját, hiszen a jelenlegi kormány által meglehetősen mostohán kezelt jeggyel kapcsolatban már az is hír, hogy egyáltalán beszélnek róla. A papír árfolyama egyébként az elmúlt félévben alacsony forgalom mellett gyakorlatilag azóta csordogál lefelé a Budapesti Értéktőzsdén, amióta kiderült, hogy az Antenna-jegyzésen nem lesz szabadon felhasználható. (Vélhetően egyébként tavaly nyáron, amikor árfolyamát egy több százezer darabot összevásárló vevő egészen 900 forintig hajtotta fel, pont az Antenna-kibocsátáson való felhasználhatóság körüli spekuláció tette vonzóvá a jegyet.) A tegnapi cikkre reagálva a kereskedés végén még több mint 100 ezer darabra lett volna vevő az aznapi lehetséges maximális, 372 forintos árfolyamon, ami a cáfolat megjelenése után némileg meglepő.
A jeggyel kapcsolatos hírek egyébként a korábbi gyakorlat szerint általában meglehetősen homályos formában jutnak el az érintett állami intézményektől a piaci szereplőkhöz. Jellemző, hogy ezen híreknek annál nagyobb hatása van, minél régebben lehetett hallani valamit a hányatott sorsú papír felől. Az utolsó információ egyébként a kárpótlási jeggyel kapcsolatban ezelőtt mindössze annyi volt, hogy az ÁPV Rt. idei terveiben nem szerepel semmiféle koncepció a jegy felhasználásával kapcsolatban. A parlamenti választások közeledtével azonban vélhetően egyre több pletyka röppen majd fel a jeggyel kapcsolatban, hiszen a befektetők logikája szerint a kormányzat az utolsó évben szokásos osztogatásából talán a jegytulajdonosokat sem hagyja ki.
Lovas András
