Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A székesfőváros által még 1914-ben különböző devizanemekben, mintegy 158 millió korona értékben, illetve 1927-ben 20 millió aranydollár értékben kibocsátott kötvények ügyében indított perekben azt követően született meg az első nem jogerős ítélet, hogy a múlt héten hasonló fokú döntést hozott az első fokon eljáró bíróság az 1924-es népszövetségi államkötvények jogvitájában.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) korábban már kimondta (NAPI Gazdaság, 2001. május 23., 11-12. oldal), hogy a népszövetségi állampapírokon alapuló igények kapcsán nem beszélhetünk elévülésről avagy a követelések elértéktelenedéséről, hanem a mai napig fennáll a tulajdonosok követelése. Hasonló jogvita bontakozott ki a székesfővárosi kötvények kapcsán. Itt a Patay Géza ügyvéd által képviselt - az ügyvéd nevéhez fűződik a népszövetségi állampapírokon alapuló perek vitele is - mintegy harminc magánszemély 450 értékpapírja képezte a perek tárgyát. Tegnap öt felperes ügyében született meg az első nem jogerős döntés.
A PKKB megállapította: az 1914-es kibocsátású kötvények alapján fennálló, el nem évült kötelezettség teljesítésére a Fővárosi Önkormányzat köteles jogutódként, a bíróság így a másodrendű alperes magyar állam tekintetében jogalap hiányában elutasította a keresetet. A kötvényekben különböző külföldi valutákban vagylagosan megjelölt értékek között a felperesek választhatnak, mert a kibocsátó székesfővárosnak a kötvény szövegéből kitűnően az volt a nyilvánvaló szándéka, hogy e jogot a kötvénybirtokosnak biztosítsa. A bíróság ugyanakkor az 1946 óta elmaradt kamatfizetésből fakadó - évi 4 százalékos - kamatokat nem ítélte meg a felperesek javára. A felperesek közül a legnagyobb követeléssel rendelkező magánszemély 14 400 aranykorona értékű kötvénye után 7200 holland forint vagy 600 angol font közül választhat az ítélet jogerőre emelkedése után. Előbbi 830 ezer, utóbbi 253 ezer forintnak felel meg, így a választás aligha lesz nehéz.
Drávucz Péter
