Meglepetésként érte a tőzsdei kibocsátók zömét az MNB lépése, amellyel kiszélesítette a forint lebegtetési sávját. Az első nap történései igazolják a korábbi várakozásokat: a forint a budapesti kereskedés során mintegy 2 százalékkal erősödött. A befektetői várakozások szerint a közeljövőben várhatóan folyamatosan erősebb lesz a hazai fizetőeszköz a korábbi (erős) sávszélnél.
A hüvelykujjszabály szerint ha egy cég devizában adósodott el, illetve jelentős importalapanyag-igénye van, akkor a felértékelődés kedvezően hat rá, s jelentős árfolyamnyereséget tud elérni. Kedvezőtlenül érinti a céget a forinterősödés, ha jelentős az exportja, különösen ha a költségei javarészt forintalapúak.
A blue chipek közül a forinterősödés legkedvezőbben a Matávot és a Molt érinti. A telefontársaságnak tavaly év végén mintegy 90 milliárd forintnyi devizaadósságga volt, miközben a MakTel-akvizícióra 300 millió eurós (80 milliárd forintos) hitelt kapott fő tulajdonosától, a Deutsche Telekomtól. A telefoncég bevételei forintban képződnek, így bevételi szempontból számára a sávszélesítés semleges. A Mol is profitálhat a forint erősödéséből, s ez a haszon összegében sem elhanyagolható mértékű. Az olajcég tavaly 5,7 millió tonna kőolajat és 9 milliárd köbméter földgázt importált, mintegy kettő és egynegyed milliárd dollár értékben. Emellett a hosszú lejáratú deviza-adósságállománya az év végén meghaladta az egymilliárd dollárt. A forinterősödés mindkét szempontból pozitívan hat a profitjára, ez a tegnapi dollárárváltozással számolva bőven meghaladhatja a 10-15 milliárd forintot is. Ellentétes hatással csak a minimális export, illetve a Slovnaft dollárban képződő eredményének alacsonyabb forintértéke jár. Ugyanakkor új, szinte példátlan mértékű kockázati elemként jelenik meg a társaságnál a megnövekedett forintsáv miatti kockázat, amelyet mindenképpen kezelni kell, hiszen a felsorolt folyamatok ellenkezője hasonló mértékű eredményváltozásokat okoz.
A sávszélesítés igazán negatív meglepetésként a gyógyszergyártókat érintette, nem véletlen, hogy mindkét társaság részvényei jelentősen estek. A gyógyszercégek ugyan - tanulva a korábbi dollár-rallyból - fedezik árbevételüket, de ezek a pozíciók alapvetően a dollár-euró keresztárfolyam-kockázat kiszűrését szolgálják. Az Egisnél a forgalom több mint 60 százaléka export, míg a Richternél ez az arány 70 százalék feletti. Az Egis korábban már deklarálta, hogy a 2001. év végével kívánja megváltoztatni a Richterénél jóval rugalmatlanabb hedge-politikáját; a mostani történések alighanem előrehozzák ezt.
Az exportőr gépgyártókat is sújthatja, ha a forint felértékelődik. A NABI árbevétele kizárólag, a Rábáé és a Mezőgépé is jelentős mértékben dollárban keletkezik, míg a költségeik forintban. Lapunk információi szerint egyedül a Rába kötött forint-dollár fedezeti pozíciókat.
Az IT-cégek közül a jelentős európai és USA-beli exportpiacokkal rendelkező Graphisoftot negatívan érinti a forinterősödés, a cég költségei (szoftverfejlesztés) itthon keletkeznek. A könyveit euróban vezető vállalat jelentős mennyiségű német önkormányzati kötvénnyel is rendelkezik (hitelei viszont nincsenek), így a forinterősödés ebben sem kedvez neki.
A nagyok közül gyakorlatilag az OTP az egyetlen, amely az esetlegesen megnövekvő forintárfolyam-ingadozással nincs kitéve plusz kockázatoknak. Jelentős állampapír-portfóliója révén közvetetten azonban mégis hathat rá a szélesebb sáv.
A társaságok fedezettségét és hedge-politikáját áttekintve egy biztosnak tűnik: a tőzsdei cégek nagy részét váratlanul érte a sávszélesítés s jelentős hányaduknál még kialakult koncepció sincsen a hirtelen jött extrakockázat kezelésére. A befektetők viszont várhatóan hamar megtanulják, hogy mely céget hogyan érint a forintárfolyam változása, erre már a tegnapi kereskedés is jó példa volt.
Tallósy István
