Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsde szabályai szerint a tulajdonosok - e körbe a mostani és korábbi tőzsdetagok tartoznak, noha a szabályzat nem zárja ki, hogy akár természetes személyek is szerezhessenek vagyonrészt - vagyonhányada aszerint változik, hogy az előző évben milyen mértékben járultak hozzá forgalomarányos befizetéseikkel a tőzsde vagyongyarapodásához. A tőzsdének azonban vannak nem forgalmi jellegű bevételei is - például információértékesítésből -, így az előbbi alapelv ezzel korrigálódik. További sajátos elem, hogy a BÉT a tőzsde vagyonába beleszámítja a tőzsdére jutó Keler-vagyont is, és ez is a forgalomarányos részt gyarapítja. Így a kisebb forgalmú brókercégek és a tőzsdén már nem aktív volt tagok tulajdonában lévő vagyonrészek - továbbá a valamelyik tulajdonos által megvett második, harmadik vagyonhányadok - gyakorlatilag fogynak, míg a legnagyobbak része nemcsak abszolút számban, hanem százalékban is gyarapszik.
Az elosztás nyilván a nagyoknak jó, bár kétségtelen, hogy abban a korábban nem várt, de a mostani forgalmi helyzetben távolról sem irreális esetben, ha valamelyik évben a tőzsde és a Keler együttes vagyona nem gyarapodna, hanem fogyna, éppenhogy megfordulna a kocka.
A BÉT vagyona egyébként a 2000. évi auditált adatok szerint 2,394 milliárd forintra, a 25-25 százalékban a két tőzsde, 50 százalékban az MNB tulajdonában lévő Keler Rt. saját tőkéje 9,702 milliárd forintra rúg. A BÉT korrigált vagyona tehát 4,694 milliárd forintot tesz ki, persze nem számviteli értelemben. A vagyon tényleges értékét még nehezebb meghatározni, hiszen a tőzsde eszközei között 1,337 milliárd forint értékben szerepelnek immateriális javak, 369 millió forint értékben tárgyi eszközök, jórészt a kereskedési rendszer elemei. Ezek más irányú felhasználhatósága legalábbis korlátozott, így ha egészen szigorúan akarna valaki vagyonleltárt készíteni, alighanem csak a 490 milliós pénz- és értékpapír-állományt tudná - a 231 milliós kötelezettségekkel csökkentve - számba venni, nem beszélve az ugyancsak forgalomképtelen Keler-vagyonrészről. Ráadásul a vagyonhányad abban sem hasonlít az igazi részvényre, hogy nem jár hozzá szavazati jog, és a BÉT rt.-vé való - eredetileg 2001-re tervezett - átalakulása egyelőre a távoli jövőbe vész. Vérmes osztalékreményekről az átalakulás után sem nagyon lehet szó, így hát nem meglepő, hogy az eddigi aukciókon nem volt túlzott érdeklődés a tőzsdei vagyonrészek iránt.
A tőzsdetanács ma teszi közzé az idei évre érvényes tőzsdei vagyonhányadokat. A számokból látható, hogy az átszámolás hatására az élboly sorrendje is megváltozott, így a Concorde megelőzte az idén januárban már harmadik vagyonhányadát megvásárló, majd az első vagyonrészét el is adó Microbrókert. Az MNB eredetileg 7,25 százalékos - alku eredményeképpen kialakult - hányada csökkenésnek indult, ám a pakett még így is alighanem fejfájást okozhat a jegybanki vezetőknek, ha az rt.-vé alakulás tényleg napirendre kerül. A jegybanktörvény ugyanis nem teszi lehetővé az MNB-nek, hogy néhány tételesen meghatározott kivételtől eltekintve gazdasági társaságban vegyen részt.
A tőzsdevagyon koncentrálása már megindult, az Erste, a Concorde, a Microbróker és a Dunainvest vásárlásokkal érték el jelenlegi pozíciójukat. A kilencedik helyen álló Procent már felhagyott a brókerkedéssel, így vagyonhányada hamarosan éppúgy gazdát cserélhet, mint a Diana (1,238 százalék), a Garmond (1,602), a Globex (0,66), a LaSalle (0,84), a Pannonbróker (0,835), a Pest-Buda (0,9) vagy a Wintrust (1,537) vagyonhányada.
Korányi G. Tamás
