Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a pénzügyi törvényeket módosító törvényjavaslata keretében a gazdasági társaságokról szóló törvény vállalatfelvásárlási szabályait módosító javaslatot terjesztett be. A javaslatban foglalt rendelkezések több, a szakértők által már korábban felvetett bizonytalanságot tisztáznának, némely ponton azonban még mindig nem teljesen egyértelműek. A nyilvános társaságban már jelentős befolyással bíró - a korábbi szabályok alapján befolyását nyilvános vételi ajánlat megtétele nélkül szerző - tulajdonosokra vonatkozóan a módosító javaslat egyértelműen kimondja, hogy a nagytulajdonos befolyását csak a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásával növelheti. Ezek a szabályok nyilvánvalóan érzékenyen érintik majd többek között a TVK-t, a Picket vagy a Zalakerámiát vagy akár a Danubiust is.
A javaslat azonban nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy megfogalmazása szerint mindazokra vonatkozik, akik „25 vagy 33 százalékot meghaladó mértékű befolyással" rendelkeznek, és nem határozza meg pontosan, mikor van szó a 25, illetve mikor a 33 százalékról.
Az értékpapírtörvényre vonatkozó módosítások, de a jelenlegi szabályokat figyelembe véve is a tőzsdei befektetőket leginkább érdeklő nyilvános vételi ajánlatra a 33 százalékos határ átlépése esetén kellene hogy sor kerüljön.
A módosítások másik része rendezni kívánja a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében korábban sok vitára okot adó helyzetet, mely a törvény rendelkezéseitől eltérő alapszabályok léte miatt következett be. Több tőzsdei társasággal fordult már elő, hogy alapszabályában a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre a gt.-től eltérő - esetenként szigorúbb - szabályokat állapított meg. Ezeket a szabályokat azután jó néhány esetben törölni kellett az alapszabályokból, mivel egyes cégbírák - bár voltak kivételek is - magukévá tették az Igazságügyi Minisztérium álláspontját, mely szerint ilyen esetben a törvény kötelező érvényű és az alapszabályok ettől nem térhetnek el (ez történt a BorsodChemmel is, ezért kerülhetett végül is sor a cég tőzsdei körökben botrányosnak tartott felvásárlására).
A mostani javaslat is hasonló módon szigorú a társaságokkal szemben, alapszabályuk befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő rendes közgyűlésen kötelezően a törvényhez kell igazítaniuk. A legfontosabb kérdésekben mégis engedne a törvényalkotó. Amennyiben ugyanis már a törvénytől eltérően szabályozzák (logikus módon a szigorúbb előírásokról lehet csak szó) a vételiajánlat-tételi kötelezettség küszöbértékét, illetve minimálisan adható ellenértéket alapokmányukban, azt csupán 2004. június 30-ig kell onnan kivenni.
Még ennél is nagyobb időtávot, pontosabban az EU-hoz való csatlakozás hatálybalépése utáni ötödik év végét jelöli meg a javaslat az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogokra vonatkozó alapszabályi korlátozások törlése tekintetében. Ilyen van például a Molnál, ahol az OMV azért nem vehet többet jelenleg meglévő 10 százalékos csomagjánál, mert amúgy sem szavazhat vele. Ennek törlésére tehát minimálisan öt, de a csatlakozási időpontra vonatkozó becsléseket figyelembe véve inkább 10 éven belül kerülhet csak sor, ha a törvényt ilyen formában elfogadja az Országgyűlés.
A. A. G.
