Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Értéktőzsde vagyona tavaly is gyarapodott, az auditált mérleg szerint saját tőkéje elérte a 2,394 milliárd forintot. Ebben 125 millió forinttal szerepel a Keler Rt. 25 százalékos tulajdonrésze. Az elszámolóház tavaly 1,251 milliárd forintos adózott eredményt ért el, saját tőkéje az év végén 9,702 milliárd forint volt, így a tőzsde korrigált saját vagyona 4,694 milliárd forintra rúg. A tőzsde tavaly a forgalmi díjakból 1,163 milliárd, a kibocsátóktól 422 millió forintos bevételt ért el, az információk értékesítése pedig 308 millió forintot hozott. Az intézmény összes bevétele 2,080 milliárd forintra rúgott. A kiadások legnagyobb tételét (704 millió forintot) a személyi ráfordítások adták - idén itt terveznek jelentős megtakarításokat -, de az 546 millió forintos amortizáció is jelentős.
A tőzsde 2,869 milliárdos összes eszközéből 1,337 milliárdot tesz ki az immateriális javak, főként szoftverek értéke, ez is magyarázza a magas amortizációt.
A 302 milliós bevételi többlet az eredetileg tervezett 125 milliót jócskán felülmúlja, ezért a tőzsde dolgozói tavaly jelentős bónuszjuttatásban részesültek. Idén erre aligha kerül sor, mivel az idei - 2 milliárdos bevételt és 50 milliós többletet tartalmazó - tervek még decemberben készültek és 13 milliárd forintos napi forgalmat feltételeztek. Az idei átlagos forgalom eddig alig haladja meg az 5,5 milliárd forintot, így - mint Simor András tőzsdeelnök lapunknak elmondta - a forgalmi díjak akár 500 millióval is elmaradhatnak a tavalyi szinttől. A közgyűlés a lanyha forgalom miatt 100 milliós kiadáscsökkentésről döntött, ennek keretében a vezető tisztségviselők is vállalták, hogy a közgyűlés által tegnap megszavazott összességében mintegy 25 milliós tiszteletdíjukat csak akkor veszik fel, ha 2001-ben nem lesz veszteséges a BÉT.
Az idén szokatlan módon zárt ajtók mögött ülésező közgyűlés után Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója az újságíróknak elmondta, hogy a tőzsdetagok a kereskedési termékek körét is változtatták. Az eddigi állampapír-szekció ezentúl hitelpapír-szekcióként működik, az állampapírok mellé kerülnek az eddig a részvényszekcióban forgó vállalati kötvények is. A változás azt jelenti, hogy az állampapír-szekcióban tagsággal nem rendelkező kisebb brókercégek elől e piaci szegmens elzáródik, az állampapír-szekcióban kereskedő, nem tőzsdetag nagybankok számára viszont megnyílik.
A tagság elfogadott egy alapszabály-módosítást is, amely szerint a nem tőzsdetag vagyonhányad-tulajdonosok (e körbe jelenleg azok a korábbi tagok tartoznak, akik megtartották vagyonhányadukat) is részt vehetnek tanácskozási joggal a tőzsde közgyűlésén. A BÉT részvénytársasággá való átalakulásának legvalószínűbb időpontját - a saját meghatározása szerint kifejezetten optimista - tőzsdeigazgatónő 2002 közepére tette. Az intézmény továbbra is keresi helyét az európai tőzsdéket összekötő szövetségi rendszerek között, de teljes egybeolvadásra - a kereskedési rendszerek különbségei miatt - kevés esély lenne. (A 2 milliárd forintba kerülő budapesti MMTS-rendszerhez hasonló Helsinkiben és Isztambulban működik.) Dunavölgyi szerint a regionális együttműködés lehetőségei korlátozottak, mert kevés az olyan magyar, lengyel vagy cseh befektető, aki a régió tőzsdéin akarna - sajátja mellett - kereskedni.
A közgyűlésen lemondott Pleschinger Gyula, a felügyelőbizottság elnöke. Pleschinger lapunknak elmondta, hogy a Raiffeisen Bankban betöltött vezérigazgató-helyettesi beosztása miatt kevesebb ideje jutott a tőzsdére, lemondása nem áll összefüggésben azzal, hogy a tegnapi közgyűlésen heves vitát váltott ki egy, a felügyelőbizottság nevében benyújtott - stratégiai kérdésekben elég kritikus hangvételű - dokumentum. A vita végén a felügyelőbizottság visszavonta az anyagot.
Korányi G. Tamás
