Az április 2-8. közötti hét tőzsdén kívüli részvényforgalma árfolyamértéken ugyan csak 278 millió forintra - az időszak BÉT-forgalmának alig 1,5 százalékára - rúgott, de érezhetően nőtt az érdeklődés egyes magyar részvények iránt. A 21,2 millió forintos K&H Bank-forgalom mögött egyértelműen a bank csendben zajló felvásárlási akciója áll, a részvényeseket egyébként nemrég levélben értesítették, hogy az ABN Amro Bankkal való egyesülés kapcsán részvényeikért 120 százalékos (2400 forintos) árfolyamot kaphatnak.
A heti forgalom negyedét két erőműpapír adta; a Bakonyi a tőkeleszállítás utáni névértéke 10 százalékán forog - ennél kevesebbet talán csak a Vértesi ér, ha néha születik rá üzlet -, a Budapesti Erőmű viszont - felvásárlásiajánlat-gyanús részvény lévén - a spekulánsok egyik kedvencévé vált az utóbbi hónapokban. Mióta a francia EdF 90 százalékot meghaladó tulajdoni arányt jelentett be a cégnél, a részvény nagy tételben jóval névérték felett is forog (február elején egy százmilliós csomag 150 százalékos bejelentett árfolyamon cserélt gazdát), a múlt héten azonban csak kisebb mennyiségek cseréltek gazdát. Kötés ugyan nem született, de brókerkörökből származó információk szerint ugyancsak névérték körüli áron keresik a Dunamenti Erőmű részvényét is, amelynek fő vonzereje, hogy a tavalyi 27,8 százalék után idén is ugyanekkora osztalékot fizet. A 14,5 százalékos osztalékot ígérő Mátrai Erőmű (NAPI Gazdaság, 2001. április 13., 9. oldal) részvényét 85-90 százalékon keresték, de a csak elvétve feltűnő eladók névérték alatt nem szívesen váltak volna meg papírjaiktól.
A tőzsde által közzétett OTC-listán újra feltűnt a KITE részvénye. A nádudvari mezőgazdaságigép-forgalmazó vállalkozás ugyancsak a korrekt osztalékfizető cégek közé tartozik, tavaly 37,6 milliárd forintos árbevételből 602 millió forintos adózott eredményt ért el (1999-ben még 712 milliót), amelyből 104 milliót fordít osztalékfizetésre. Ez részvényenként 1100 forintos osztalékot jelent, így a névértékre vetítve 90 százalékos árfolyam 12,2 százalékos osztalékhozamnak felel meg.
A listán ugyan nem szerepel, de hallani - brókercégeken kívül született - kötésekről a 26,5 százalékos osztalékot fizető Tigáz részvényeire is, itt az árfolyam meglehetősen széles, 125-140 százalékos sávban szóródik.
A külföldi részvények iránti érdeklődés a jelek szerint drámaian csökkent - vagy csak a brókercégek jelentési hajlandósága nem áll magas szinten -, ugyanis a Henkel és a Qualcomm mellett (utóbbi a hét elején a Nasdaq-on csaknem 20 százalékkal emelkedett, úgyhogy vásárlói jól jártak) csak a Graphisoftra született kötés. A Graphisoft NV részvénye 1998 közepe óta forog a frankfurti Neuer Markton, ráadásul április első hetében kint alacsonyabb volt az árfolyam, mint itthon. Az arbitrazsőrök tisztes, ügyletenként 2-4 százalékos hasznot vághattak zsebre az árkülönbség kihasználásával, minden bizonnyal ez áll a jelentős forgalom hátterében. A tőzsde MMTS rendszerének szabadpiacán ezúttal sem született külföldi részvényre kötés, a piac ugyanúgy elhalt, mint a hazai OTC-részvények 1994. szeptemberi bevezetése után.
Korányi G. Tamás
