Kedvező esetben még ebben a félévben többszörösére bővülhet a BÉT határidős és opciós piacán forgalmazott részvények köre. Az értéktőzsde szándékai szerint ugyanis a jelenlegi likvid részvények mellett a „közepesen likvid” részvényeket is bevezetnék a határidős részvénypiacra - mondta lapunk kérdésére Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója. A tőzsde szakemberei jelenleg vizsgálják, hogy mely részvények jöhetnek szóba, mint Dunavölgyi elmondta, a vizsgálat során nem annyira a jelenlegi kategóriabesorolás, mint inkább az adott részvény forgalma lesz az irányadó. Határidős üzletkötők véleménye szerint minden bizonnyal az összes A kategóriás részvényt és néhány B kategóriás papírt (például Antenna, Zalakerámia) érinthet a módosítás.
A BÉT-re nagy nyomás nehezedett a határidős részvények körének bővítése érdekében a brókercégek és alapkezelők részéről - mondta Dunavölgyi. A tőzsde a forgalom fellendülését várja a lépéstől nemcsak a határidős, de a prompt piacon is, hiszen az arbitrazsőrök nyilván kihasználják majd az újonnan kínálkozó lehetőséget.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a „közepesen likvid” részvényekre is a jelenlegieknél (Mol, Matáv, OTP, Richter, TVK, BorsodChem) meglévő határidőkre kezdődhet-e meg a kereskedés.
A forgalom növelése érdekében talán szerencsés lenne, ha nem az összes határidőt, hanem csak a korábbi negyedéves lejáratokat nyitnák meg.
Nagy Péter, a Concorde Alapkezelő munkatársa elmondta, hogy a lépés jó hír az alapkezelők számára és a tőzsde forgalma is növekedhet, hiszen a jelenlegi szabályok szerint az alapokra vonatkozó 5 százalékos küszöb miatt a fedezeti alapok összes tőkéjük maximum 30 százalékát tudták ily módon befektetni.
A határidős termékek számának növelése a brókercégeknek mindenképpen kedvező hír, kevésbé jó viszont a lombardhitelt nyújtóknak, hiszen a nagyobb tőkeáttétel miatt a határidős piac vonzóbb lesz. A tőzsde talán legnagyobb problémája a határidős piacon, hogy az alacsony forgalom miatt könnyen eltéríthető az elszámolóár, s ez a szabályok szigorítását indokolná. Jelenleg még a „likvid” körbe tartozó részvények esetében is nehézségekbe ütközik a lejáratkori elszámolóár megállapítása az azonnali piac alacsony forgalma miatt.
Bár korábban befektetői körökben is felvetődött az igény a részvényhatáridők kiterjesztésére, megfigyelők a jelenlegi tőzsdei hangulatban szkeptikusak a bevezetendő termékek likviditását illetően. A jelenleg forgalmazott hét részvény közül kettő (Matáv, Mol) mondható valamennyire likvidnek, a többi kereskedése csak az év végén élénkül meg, aminek főleg adótechnikai okai vannak. Az időzítéstől eltekintve azonban a széles körű határidős részvénypiac megteremtése közelíti a BÉT termékpalettáját a fejlett tőzsdékéhez. Már csak a befektetők hiányoznak.
Molnár Gergely
