Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lengyel olajszektor szerkezetátalakításával megbízott állami holding, a Nafta Polska március közepére várja a végső ajánlatokat a gdanski finomító részvényeinek maximum 75 százalékára a kiválasztott öt befektetőtől, amelyeknek azonban elvárása szerint három konzorciumba kell tömörülniük. Az egyik a független lengyel üzemanyag-nagykereskedők csoportja, a másik két lengyel bank és a Polimex Cekop összefogása, a harmadik pedig a külföldi befektetőké, amelyek élén a Mol áll.
A mostani a második kísérlet a gdanski finomító privatizálására - az első 1998-ban kudarcot vallott, mert az ajánlatok alacsony összege miatt a pályázatot sikertelennek nyilvánították. Tavaly hamvába holt az az ötlet, hogy vigyék a tőzsdére a céget, a kormány ugyanis attól tartott, hogy ez esetben a PKN Orlen, az ország legnagyobb olajvállalata vásárolná fel a papírokat, márpedig a privatizációs törvény értelmében a monopolhelyzet kialakulásának megakadályozására két független nagy olajtársaságnak kell működnie Lengyelországban. Ez az oka annak, hogy a PKN Orlent eleve kizárták a privatizáció második fordulójából. (A vállalat egyébként csak 1999-ben jött létre a plocki olajfinomító és az egész országot behálózó CPN üzemanyag-forgalmazó egyesítésével, PKN néven, s egy évvel később vette fel a PKN Orlen nevet.)
Tőzsdei elemzők elsősorban azért tartják esélyesnek a Molt, mert a gdanski vállalatért versengők közül ő az egyetlen szakmai befektető.
A Business Central Europe című folyóirat úgy véli, hogy a magyar olajcég erős hídfőállást nyerhetne terjeszkedéséhez, különös tekintettel azokra a tervekre, amelyek értelmében a gdanski finomító kapacitását 2004-re 6 millió tonnára növelnék. A lap beszámolt arról is, hogy egyes hírek szerint titokban megegyezés jött létre a Mol és a PKN Orlen között, és a magyar cég a gdanski finomító megvétele után stratégiai részesedést adna el a PKN Orlennek. Ez az újság szerint elegendő védelmet biztosítana a két társaságnak - függetlenségük feladása nélkül - a regionális versenyben. Tulajdonképpen mindenki jól járna: Gdansk megkapná az áhított stratégiai befektetőt és a Mol is előbbre jutna regionális tervei végrehajtásában.
A Rzeczpospolita azonban felvázolt egy másik lehetőséget is. A szejm privatizációs bizottságának keddi ülésén több képviselő képtelenségnek minősítette, hogy a PKN Orlent kizárták a tenderből. Erre a kincstárügyi miniszter privatizációért felelős helyettese, Barbara Litak-Zarebska kijelentette: ha a mostani pályázat is sikertelen lesz, akkor nem zárható ki a privatizációs program olyan módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a PKN Orlen vehesse meg a gdanski finomítót - vagyis ebben az esetben nem lenne szüksége a Mol közreműködésére. Elemzők úgy látják, hogy feltehetően a Mol számára sem maga a finomító a lényeges, hanem az, hogy a Slovnaft után tovább tudjon terjeszkedni a régióban. Így az ügylet célja sokkal inkább lehet a PKN-nel való stratégiai szövetség létrejötte, ami viszont - ha a PKN a gdanski finomítót maga is meg tudja venni - más formában is létrejöhet.
B. T. J.
