Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemrégiben elkészültek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) bírságpolitikai alapelvei, amelyeket a felügyelet bírságolási gyakorlatában érvényesít. Az alapelvek hét fő pontban foglalhatók össze, ilyen például a gyorsaság elve, mivel a gyors intézkedés hatását tartják a leghatékonyabbnak. Ugyanakkor a PSZÁF által készített anyag megjegyzi, hogy a gyorsaság sokszor a bírságolandó szervezet halogató, akadályozó magatartásán múlik. A határozatok nyilvánosságra hozatala is gyakran késik, mivel csak akkor lehetséges, ha a megbüntetett szervezet postai úton, tértivevénnyel átvette (vagy már két alkalommal nem vette át) a levelet, ami egy hónapos késedelmet is okozhat.
Az egyenlő elbírálás elvén a felügyeletnél azt értik, hogy egyforma jogsértéseket vagy mulasztásokat azonos szankcióval büntetnek. Ez azonban különböző okokból korántsem jelenti azt, hogy automatikusan egyforma bírságot lehetne kiszabni ugyanazért a mulasztásért. Egyrészt a különböző jogszabályok különböző határok között szabják meg a büntetési tételeket. (A maximum például a bankoknál 60, a biztosítóknál 10, a brókercégeknél 5 millió forint.) Továbbá bizonyos esetekben méltányosságra is hajlandóak, másrészt a fokozatosság elve alapján egy-egy szervezetet kezdetben alacsonyabb, később, visszatérő problémák esetén magasabb büntetéssel szándékoznak sújtani.
A PSZÁF-nál az ügyfélpénzek jogtalan felhasználását tartják az egyik legsúlyosabb vétségnek, és készek emiatt a maximális vagy ahhoz közeli büntetéseket kiszabni. Már csak azért is, mert a pár évvel ezelőtti brókercsődhullám során ennek az egy szabálynak a betartása már hozzájárult volna, hogy az ügyfelek értékei megmaradjanak.
A csődöket nagyrészt ennek a szabálynak a tudatos megszegése okozta.
Hangsúlyozzák a végrehajtás következetességét is, ugyanakkor - amint a felügyelet illetékese, Kabai Gyula a tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta - a bírságok összege többnyire rendben befolyik a felügyelethez. (Ezt megkönnyíti, hogy a PSZÁF ismeri a felügyelt intézmények számlaszámait.) Tavaly április elejétől, a „szuperfelügyelet” létrehozásától az év végéig egyébként mintegy 100 millió forintnyi büntetést szabtak ki, ebből 39 millió forint jutott a befektetési szolgáltatókra, 42 millió forint a hitelintézeti szférára, 13 millió forint a biztosítókra, a többi pedig egyéb intézményekre.
A PSZÁF különböző határozatait, köztük a büntetéseket egyébként már számos esetben támadták meg bíróság előtt, jelenleg is összesen több mint 50 peres ügy vagy folyamatban. Eddig egyetlen esetben, egy több évvel ezelőtt kiszabott büntetés kapcsán marasztalták el a felügyeletet, akkor is csak részlegesen, a felperessel megosztva a vitatott összeget.
Eidenpenz József
