Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 15 százalékos, 1100 pontos korrekciót hozó december sem feledtette, hogy az idei év nagy bessz nélkül is a BÉT egyik legrosszabb éve volt. Igaz ez az árfolyamokra és a felére csökkenő forgalomra egyaránt.
A napokban tízéves születésnapját ünneplő BUX index ugyan fennállása óta csaknem nyolcszorosára emelkedett, de ha nem forintban, hanem dollárban számolunk, az emelkedés már alig éri el a 70 százalékot. A tíz évvel ezelőtti, hat részvényt, köztük a Skálát, a Konzumot, a Dunaholdingot tartalmazó indexet persze kár összehasonlítani a mostanival, de 1997. végi összetétele már jobban emlékeztet a maira. E három év alatt az index forintban 1,5, dollárban 31 százalékot veszített értékéből. A visszaesés mélységét jól mutatja, hogy a BÉT részvénykapitalizációja 1999 végén még a magyar GDP 36 százalékára rúgott, idén viszont e mutató aligha haladja meg a 27 százalékot, ami 1996 óta a legalacsonyabb érték.
A 2000. év abból a szempontból is törést jelentett, hogy idáig, ha lassan is, de folyamatosan gyarapodott a tőzsdére bevezetett részvények száma. Idén viszont az egyetlen új bevezetésre (Graphisoft) nyolc kivezetés jutott, így - az év utolsó napján búcsúzó Humant is leszámítva - csupán 59 részvény maradt a már csak jelképes parketten. Az 59 részvényből csak öt számít blue chipnek (Matáv, Mol, OTP, Richter, Egis), a felvásárlási akciók miatt e körből kikerült a BorsodChem, a TVK és a Pick. További tucatnyi részvény napi forgalma éri el a 100 ezer dollárt, a többiek viszont jószerével alvópapíroknak számítanak. A jogszabályi eszközökkel tőzsdére terelt részvények közül jó néhány már kibújt a tőzsde korlátjai alól (Éptek, Konzumbank), a Budapest Bank pedig az értékpapírtörvény és a magyar felügyelet nagyobb dicsőségére egyszerűen nem vesz tudomást a kötelezettségéről, a PSZÁF - a bank méretéhez képest nem is annyira elrémisztő - ötmilliós bírsága ellenére. Az IT-szektor viszont egy decemberi pszeudo-bevezetés révén (az econet a Virginia kiürült vázába költözve szinte „belopta” magát a tőzsdére) immár háromtagú.
Az idei akár a fiaskók éve is lehetne, mind a befektetők, mind a privatizátorok szempontjából. A befektetők nem kaptak új részvényeket (a Graphisoft premierje is hazai nyilvános kibocsátás nélkül valósult meg), az ÁPV Rt. pedig az egyetlen igazi emissziójával (Antenna) vallott - igaz, valóban kedvezőtlen nemzetközi klímában - kudarcot. A BorsodChem és a TVK körüli immár négy hónapja folyó sok felvonásos szappanopera egyszerre több szereplő számára is kudarcélményt hozott. Megcsalatva érzik magukat a releváns információktól lényegében elzárt befektetők, kijátszottnak és eszközhiányosnak érzi magát a lyukas magyar felvásárlási szabályozás betartatásáért felelős felügyelet, és valószínűleg a két magyar vegyipari cég kontrolljára eddig mintegy 130 millió dollárt elköltő orosz Gazprom sem egészen így képzelte a befektetését.
A kudarcok sora folytatható a kibocsátókkal. A Mol elnöke annyira személyes kudarcnak érezte a kormány júniusi gázárdöntését (a hat százaléknak nevezett 12 százalékos gázáremelést a szükséges és novemberben részlegesen végül meg is lépett 43 százalékos helyett), hogy le is mondott. (A magyar tőkepiacon efféle lépésre sem addig, sem azután nem vállalkozott felelős személyiség.) A Matáv a befektetők kiábrándulását, a nemzetközi trendnek való kiszolgáltatottságát (a Nasdaq vesszőfutása óta a telekom-ágazathoz tartozás valóságos szitokkal ér fel egyes alapkezelők szemében) érezheti kudarcnak.
A távközlési részvény árfolyama a márciusi csúcshoz képest ma 55 százalékkal alacsonyabb, és a megítélésen a macedóniai siker sem sokat változtatott. A sort lehetne folytatni a vezérigazgatóját kínos adóvizsgálódás nyomán elvesztő Synergonnal, a csődbe jutott Fűzfői Papírgyárral, a banki hitelezőivel való iszapbirkózásba merült Phylaxiával.
A brókercégek sem jártak idén sokkal jobban. Nyolc cég tűnt el a palettáról, nagyjából annyi, ahány részvény. További három-négy cég áll kivonulás előtt, a többiek zöme is valószínűleg veszteséggel vagy nullszaldóval zárja a 2000. évet. A tőzsdei részvényforgalom immár második éve stagnál, illetve csökken, az állampapír-forgalom pedig elkerüli a BÉT-et. Utóbbi árfolyamértéken tavaly még több mint 9 ezer milliárd forintot tett ki, idén már csak 4300 milliárdot. A nagyobb brókercégek is igyekeznek költségeiket csökkenteni, külföldi részvényekkel bővíteni a kínálatot, és egyelőre az internetes brókerkedés sem váltotta be igazán a hozzá fűzött tavalyi reményeket.
A kép nem túl reménykeltő, legfeljebb a legelszántabb spekulánsok biztatják azzal egymást, hogy a „kemény” országjellemzők - GDP-számok, Moody's-, S&P-felminősítés, nizzai ígéretek - előbb-utóbb a külföldi portfólióbefektetők vásárlókedvére is kedvezőbben hatnak. Az 1997. végi - az augusztusi eszeveszett csúcshoz képest már korrigált - és már csak kerek volta miatt is sokáig emlékezetes 8000 pontos BUX-érték annak idején kevesek szemében tűnt túlzottnak, azóta pedig tagadhatatlanul közelebb kerültünk Európához. Csak éppen az a kérdés, hogy a várva várt felzárkózási hossz 2001-ben jön el, vagy olyankor, amikorra a nemzeti tőzsdék szerepe már alapjaiban megváltozik.
Korányi G. Tamás
