Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő két-három évben a CA-IB Alapkezelő szakemberei nem látnak sok reményt arra, hogy a fejlett nyugati országok kötvénypiacai vonzóbb hozamú befektetéseket kínáljanak, mint térségünk államai. Utóbbiak esetében az alapkezelő bízik az EU-csatlakozás hatásában, a „konvergencia-sztoriban”, a kötvényhozamok jövőbeli csökkenésében. Ezért úgy döntött, hogy a CA Devizakötvény Alapot átnevezi CA Kelet-Európai Kötvény Alapra, és megváltoztatja befektetési politikáját. A keretek viszonylag tágak, elvileg bármely OECD-ország államkötvényei, sőt vállalati kötvényei helyet kaphatnak, az alapkezelő tervei szerint azonban csak Lengyelország, Csehország és Magyarország állampapírjait vásárolja majd.
Az alap teljesítményének mérésére használt irányadó mutató, a benchmark 40 százalékban a Bécsben számolt CECE kétéves lengyel kötvényindexből, 30 százalékban ennek a cseh piacra számított testvéréből, 30 százalékban a hazai MAX Composite indexből áll. Ez fő vonalakban jelzi a követni kívánt befektetési stratégiát is. Az alapkezelő nem feltétlenül csökkenti majd a devizakockázatokat, mert azokat nem tartja túlzottan magasnak. Az alapot csak január végére szeretné az új politikának megfelelően feltölteni, de mivel a jelenlegi kezelési szabályzat is megengedi, lehet, hogy már előbb elkezdi a cseh és lengyel kötvények vásárlását. Az alap egyébként nevével ellentétben szeptember végén kizárólag magyar állampapírokat tartott.
Az alap forgalmazását is átalakították, az eddigi öt munkanapos határidő helyett két nap alatt jut majd pénzhez a befektető a jegyek visszaváltásakor. A fix 500-500 forintos vételi és eladási jutalék nem változik, ugyanúgy az alapra terhelt 1 százalékos alapkezelési díj sem, egyedül a letétkezelő díja emelkedik 0,11 százalékról 0,185 százalékra.
A CA-IB-nél folynak egy esetleges újabb részvényalap előkészítő munkálatai is. Az indulás legkorábban márciusban-áprilisban képzelhető el, a konstrukció részleteiről még nem beszélnek. A csoport alapcsaládján végignézve valószínűsíthető, hogy a leendő alap fő profiljának kiválasztásakor vagy valamely újabb földrajzi régió - pl. fejlődő országok, Távol-Kelet -, vagy valamilyen gazdasági ágazat - pl. technológiai szektor - jöhet számításba.
E. J.
