Polacsek Csaba, a CA-IB Értékpapír Rt. vállalati pénzügyekkel foglalkozó igazgatója a NAPI Gazdaság érdeklődésére elmondta, hogy a Matáv jelenleg ugyan 87,4 százalékban részesedik a konzorciumból (6,3-6,3 százalék a SEEF nevű Soros-alapé, illetve a görög Interamericané), de az arányok a közeljövőben változhatnak és a magyar cég többsége minimálisra, 51 százalékhoz közeli értékre csökken. Ez azt jelenti, hogy a január 11-éig kifizetendő 362,5 millió eurós vételár csaknem felét a két pénzügyi befektető állja.
A Matáv január 11-étől - az irányítás jogán - konszolidálhatja az új szerzeményt. (A MakTel 2001-es eredményének csaknem háromnegyede viszont a kisebbségi részvényeseket illeti, így a nettó eredmény ennyivel kisebb lesz, mint a konszolidált adózott eredmény.) Az ügyletben egyébként a CA-IB három része is dolgozott a Matávnak, a bécsi központ telekomrészlege mellett a budapesti és a zágrábi CA-IB-cég is szerepet kapott.
A MakTel-tenderen vállalt, két év alatt végrehajtandó 255,7 millió euró beruházás forrása a Matáv számítása szerint magában a társaságban képződik, ehhez a tulajdonosoknak nem kell külön a zsebükbe nyúlni. (Osztalékra viszont, legalábbis az első két évben, nem számíthatnak.) A Matáv a januári fizetéshez valószínűleg igénybe vesz hiteleket, de a 185 millió eurós vételárrész (mintegy 52 milliárd forint) kevesebb, mint ami három hónap alatt cash-flow-ként megtermelődik a magyar távközlési társaságban, így a Matávot alig terheli meg a macedón akvizíció. A cég eladósodási mutatója az akvizíció nyomán 46 százalékról legfeljebb 59 százalékra nő.
A Cashline elemzése szerint az 500 ezer vonalas és 86 ezer mobil-előfizetővel rendelkező MakTel értéke (ha a Matáv 4 milliárdos pillanatnyi cégértékéhez, illetve a magyar telekomcég mutatóihoz viszonyítunk) az EBITDA alapján 820, az előfizetők száma szerint 671, az árbevétel 453 millió dollárra tehető.
Az eredménytermelő képességet figyelembe véve a Matáv P/E mutatójával számolva 1 milliárd 32 millió dolláros érték jön ki, így a négy mutató átlaga 745 millió dollár. Ennek alapján az 51 százalékért kifizetendő mintegy 330 millió dollár kedvező, de azért nem nagyon alacsony árnak tűnik.
Macedóniában Magyarországhoz hasonlóan nem volt igazán kedvező az év a távközlési cégek számára, a tavalyi 32 százalékos növekedés után a MakTel kilenchavi árbevétele mindössze 15 százalékos növekedést mutatott, a nettó profit pedig az előző évi csaknem száz százalék után idén várhatóan mindössze 3-5 százalékkal gyarapszik. Az elemzés arra is emlékeztet, hogy a MakTel magas eredményaránya a viszonylag csekély amortizációs leírásból adódik. Míg a közép-európai távközlési cégeknél átlagosan az árbevétel 12,2 százaléka az amortizáció, a MakTelnél ez az arány tavaly 7,7 százalék volt.
Korányi G. Tamás
