A stratégiáról folytatott vita és a tőzsdetanács által beterjesztett dokumentum elfogadásának tanúsága szerint a Budapesti Értéktőzsde egyre inkább gazdaságitársaság-szerűen működik, még ha a tényleges átalakulásra az értékpapírtörvény újraszabásáig várni is kell. Simor András, a tőzsdetanács elnöke a közgyűlés után elmondta, hogy a tőzsde első évtizede a kereskedelmi rendszer felépítéséről, a jogszabályi környezet kialakításáról és egyfajta tanulási folyamatról szólt. Az elkövetkező évek feladata viszont az, miként lehetne a befektetők számára vonzóbbá tenni a tőzsdét, hogyan lehetne jobban kihasználni a meglévő kereskedési rendszer kapacitását. Az új meghatározás szerint a BÉT célja a piac igényeihez igazodó versenyképes szolgáltatások nyújtása, elsősorban tagjai számára. A tőzsde - saját megfogalmazása szerint - a hatékony tőkeáramlás elősegítésével a gazdaság egészének optimális működését szolgálja, ám ehhez képest a kormányzattól a tőkepiac nem kapja meg a várt segítséget.
A tőzsde a külföldi befektetők megtartása mellett a hazai befektetőréteg kinevelésére, tájékoztatására helyezi a hangsúlyt. A parketten való jelenlét a kibocsátók számára mind olcsóbbá válik (hiszen magáncégeket nehezebb idecsábítani, mint a privatizálásra kerülőket), ezt jelzi, hogy idén a tőzsdebüdzsé alig ötöde származott a kibocsátóktól, holott 1996-ban még csaknem háromnegyedét ők fizették.
A közgyűlés elfogadta a jövő évi üzleti tervet. A BÉT jövőre - mint Dunavölgyi Mária ügyvezető igazgató elmondta - az idei több mint 2 milliárd forintos bevétel után konzervatív módon valamivel kétmilliárd forint alatti bevétellel számol. Ebből 440 millióra rúgnak a kibocsátói, 1,1 milliárdra a kereskedési és 300 millióra az információszolgáltatási bevételek. A tőzsde bevételi többlete - nyereségről, nonprofit intézmény lévén, aligha illene beszélni - idén a tervezett 100 millió forint helyett mintegy 280 millió forint lesz. A jövő évi előirányzat meglehetősen óvatos, 62 millió forint. A nagy fejlesztések lezártával növekszik az amortizáció (idén és jövőre mintegy 500-500 millió forint) és javul a BÉT pénzpozíciója.
Pénztartalékai a 2000. végi várhatóan 440 millió forintról jövő decemberre 820 millió forintra nőhetnek.
A csak második nekifutásra elfogadott alapszabály-módosítás keretében a BÉT lehetővé tette a tőzsdei vagyonhányadok megvételét a tagi körön kívüli - akár természetes - személyeknek is, ám e vagyonhányadokat még elég sok választja el az „igazi” részvényektől. Egy másik ponton viszont a tőzsde nagyot lépett a részvénytársasági modell irányába, legalábbis abban a tekintetben, hogy jelentősen csökkent a tulajdonosok beleszólása az operatív döntésekbe. Ezentúl a tőzsde saját vagyona tíz százaléka (mintegy 200 millió forint) erejéig nem a közgyűlés, hanem a tőzsdetanács hivatott dönteni gazdasági társaságban való részvételről. Mivel a korlát nem összesen, hanem külön-külön értendő, a tőzsdetanács vagyoni téren eléggé szabad kezet kapott. Az utolsó napirendi pontban (a vállalati kötvények átsorolása a részvényszekcióból a némileg szűkebb tagsággal rendelkező, ám besorolás szempontjából logikusabbnak tűnő állampapír-szekcióba) a közgyűlés határozatképtelenné válása miatt már nem született döntés.
K. G. T.
