A NAPI Gazdaság érdeklődésére a Budapest Bank egy rövid közleményben elismerte, hogy hibát fedeztek fel a TeleInvest rendszerében, de sem a probléma jellegét, sem a kár nagyságát nem kívánta részletezni.
Richard Pelly, a Budapest Bank vezérigazgatója lapunk kérdésére a visszaélés tényét ugyan elismerte, de annak összegszerű értékét sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Hangsúlyozta, hogy az összeg - a bank álláspontja szerint - nem veszteség, mivel annak megtérülése várható. Kijelentette, hogy a BB igazgatósága tisztában van törvényi kötelezettségeivel és a megfelelő időben tájékoztatja a nyilvánosságot. Az ügy azonban a vezérigazgató szerint nem befolyásolja jelentősen a BB-részvények értékét.
Az ügyet a rendőrség hivatalosan nem kommentálta, de rendőrségi dokumentumokra alapozott értesülésünk szerint a kár 733,96 millió forint, vagyis a cég tavalyi 2,337 milliárd forintos mérleg szerinti eredményének (NAPI Gazdaság, 2000. február 16., 14. oldal) harmada. A bank még októberben tett feljelentést az ügyben és a rendőrség több mint fél tucat embert letartóztatott különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával. Vádemelés egyelőre nem történt és szakértők szerint ez még hónapokig nem is várható. Az elveszített pénz egy részét - az ügy részleteit ismerők szerint 200-300 milliót - a rendőrség lefoglalta, ez az ügy lezárásáig - ami pár évbe is beletelhet - nem kerül vissza a bankhoz.
Az eset sajátossága, hogy a rendszer hibáját értesüléseink szerint 2000 februárjától használták ki az elkövetők, de a banknál csupán októberben észlelték azt és az első letartóztatás novemberben történt.
A NAPI Gazdaság információja szerint a probléma a hétvégén teljesülő megbízásoknál keletkezett.
A bank a megbízásokat délután 5 órakor dolgozta fel, de a szombaton, illetve vasárnap feldolgozandó megbízásoknál a terhelendő számláról csupán a hétfői feldolgozásnál emelte le az összeget, míg az átutalás már a hétvégén megtörtént. Így az ügyfelek hétfő délután 5 óráig a már elköltött pénz terhére tudtak megbízást adni - természetesen fedezet nélkül. Így hetente meg tudták duplázni befektetésüket.
A hibát ugyanakkor csupán egy szűk ügyfélkör fedezhette fel, hiszen minimális azoknak a befektetőknek a száma, akik napi rendszerességgel vásároltak vagy adtak el befektetési jegyet a rendszeren keresztül. Az egyik elkövető saját elmondása szerint több ilyen megbízást is adott az év első felében, de az év közepén a felhalmozott összeget egy másik banknál vezetett számlára utalta át. Elmondása szerint a rendszerben sorozatosan merültek fel hibák, és ahogy a dupla jóváírások megtörténtek, ugyanúgy el is tűntek nagyobb összegek időnként. Az egykori ügyfél jelezte a banknak, hogy valami nem működik a rendszerben, de a pénzintézet akkor nem talált hibát. Kérdésünkre, hogy miért hagyta annyiban a dolgot, elmondta: kíváncsi volt, hogy a bank mikor fedezi fel a hibát.
A TeleInvest hibáját a bank októberben fedezte fel és Vértes Tünde, a BB belső ellenőrzéssel foglalkozó vezetője szerint azt elhárították és a védelmi rést azonnal fel is számolták. Vértes a kár mértékéről nem nyilatkozott, azt a kezdeti feltételezésünket, hogy esetleg több milliárdról van szó, határozottan cáfolta és jelezte, hogy az összeg nem éri el az egymilliárd forintot.
Az elhárítás a befektetők szemszögéből nézve egyelőre csupán a rendszer leállítását jelenti és a honlapon a mai napig is csupán egy üzenet fogadja az érdeklődőket, mely szerint hamarosan megújul a TeleInvest szolgáltatása.
Az összeg nagysága egyébként felveti a rendkívüli tájékoztatási kötelezettséget is, hiszen a Budapest Bank nyilvános társaság (még ha az ebből fakadó tőzsdei bevezetési kötelezettségét mindmáig nem is teljesítette). Az értékpapírtörvény egyértelműen fogalmaz: minden, a kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információ e körbe tartozik. A rendkívüli tájékoztatást a kibocsátónak a tudomására jutástól számított két napon belül közzé kell tennie, a 700 milliós - szokásosnak aligha nevezhető - kockázatról a BB eddig még nem tett közzé tájékoztatást. Lehet persze, hogy ez valóban nem tartozik a rendkívüli tájékoztatás-köteles ügyek körébe, ám e kérdés eldöntésére végső soron alighanem a PSZÁF-illetékes.
Korányi Balázs
