Az 1998-as válságra em?lé?kez?te?tő pánik jellemezte a moszk?vai börze csütörtöki napját. Az RTS ezen az egy napon több mint 10 százalékkal, múlt pén?tek?hez képest pedig 15 szá?za?lék?kal, 140 pont közelébe zu?hant. A világvége hangulatot a török pénzügyi rendszer meg?in?gá?sa idézte elő. A török pénz- és tőkepiacról a külföldi be?fek?te?tők két hét leforgása alatt nem kevesebb mint 6 milliárd dollárt vontak ki. Bár az orosz tőzsdéről korántsem ilyen mér?ték?ben távozott a tőke, az amúgy is pesszimista han?gu?lat?ban ennyi is elég volt a bi?za?lom?vesz?tés?hez. Az elemzők sze?rint a törökországi fejlemények rá?vi?lá?gí?tot?tak az orosz tár?sa?sá?gok egyik legnagyobb prob?lé?má?já?ra, a transzparencia hiányára is. Nem egy cég - köztük a vezető olajipari vállalatok - adós még a korábbi évekre vo?nat?ko?zó, nemzetközi szabványok sze?rint készített beszámolójával. A no?vem?be?ri lejtmenet után fun?da?men?tá?lis oldalról tekintve ta?lán olcsónak tűnnek az orosz rész?vé?nyek, a trendet azonban pszi?cho?ló?gi?ai tényezők alakítják.
A prágai értéktőzsde sem fog?ja jeles napjai között számon tartani a múlt hetet, mivel a PX-50 6 százalékkal, 420 pontra süllyedt. Az index és számos ve?ze?tő részvény jegyzése utoljára tavaly áp?ri?lis?ban járt ezen a szin?ten. A hét vesztesei egy?ér?tel?mű?en a távközlési részvények vol?tak, némi nye?re?ség?gel csupán a bankszektorból kerültek ki rész?vé?nyek.
A régió többi tőzsdéjéhez ké?pest üde színfoltot jelentett Var?só, a WIG-20 alig 3 százalékos gyen?gü?lés?sel megúszta a hetet.
B. K.
Bajor Krisztián