A BorsodChem Rt. tegnap lehetővé tette, hogy a részvényesek betekintsenek a rendkívüli közgyűlésre készült igazgatósági előterjesztésekbe. A november 24-i közgyűlésen először a 15 százalékos TVK-részvénycsomag eladására kötött opciós szerződések jóváhagyását kéri az igazgatóság. A szeptember 22-i szerződések értelmében a Mol 50 millió forint opciós díj fejében eladási jogot engedett a BC számára 1 858 810 TVK- részvényre vonatkozóan, 6 ezer forintos árfolyamon. Az opció a 2002. március 22. előtti hét nap bármelyikén lehívható, a tulajdonjog 2002. március 22-én száll át. Az opció feltétele a szerződés BC-közgyűlés általi jóváhagyása, ha ez idén decemberi 31-ig nem teljesül, a szerződés automatikusan felbomlik. Valószínűleg hasonló feltételekkel köttetett a BC és a TVK holland leányvállalata, az Amerwind BV közötti szerződés is, amely a BC-nél lévő 1 858 811 részvényre (a TVK 7,5 százaléka) vonatkozik. Az előterjesztéshez fűzött magyarázatból kiderül, a 15 százalékos TVK-csomag eladásából befolyó pénzt a menedzsment szándékai szerint osztalékként kapnák meg a részvényesek (amennyiben persze jóváhagyják a szerződést), így a 2000-es üzleti év után az igazgatóság az idei 185 forinton felül további 300 forint osztalék kifizetését fogja javasolni a 2001. áprilisi rendes közgyűlésen.
Az opciós szerződések jóváhagyásán azonban több is múlik. A BC és a TVK között szeptember 21-én kötött, a BC számára előnyös etilénszállítási szerződést ugyanis érvényességi záradékkal látták el.
A szerződés hatályát veszti, ha szeptember 21-e után a BC-ben valamely részvényes vagy részvényesi csoport az igazgatóság által ellenségesnek minősített módon irányítást szerez vagy a közgyűlésén eléri, hogy az igazgatóság több mint 3 tagját visszahívják. Ebben az esetben a szerződés a TVK és a BC újabb megállapodásának függvénye. Az igazgatóság véleménye szerint a társaságot évente mintegy 900 millió forint veszteség éri, amennyiben az etilénszerződés érvényét veszti.
A második napirendi pontban az igazgatóság felhatalmazást kér a közgyűléstől arra, hogy saját hatáskörben a BC alaptőkéjének 10 százalékáig terjedő értékben saját részvényt vásároljon a piaci ár maximum 115 százalékán. Ez azonban mint egy november 6-i igazgatósági határozatból kiderül semmiképpen sem jelenti az EBRD tőkeemelésbe vonásának lehetőségét, a fejlesztési bankkal ugyanis megszakadtak a tárgyalások, miután nem sikerült megegyezni a tervezett tőkeemelés árfolyamáról.
A harmadik napirendi pontban az igazgatóság létszámát javasolják 59 főben meghatározni, ez lehetővé tenné, hogy a jelenleg 7 fős testület létszáma 2 fővel bővüljön. Amennyiben a közgyűlés ezt a pontot elfogadja, az it két új igazgatóság tagi jelölésére is javaslatot tesz.
Az igazgatóság javasolja a közgyűlésnek, hogy vesse el a Milford Holdingsnak az igazgatósági és fb-tagok visszahívására tett indítványát. Az igazgatóság javasolja ezenfelül, hogy a részvényesek vessék el a Milford javaslatát a közgyűlési határozatok sorrendjének megváltoztatására. Az indoklás szerint a Milfordnak erre már korábban meg lett volna a lehetősége, jelenleg csak a közgyűlés megzavarását érné el ezzel. (Ha ugyanis a Milfordnak előbb sikerülne megszavaztatnia a vezető testületek visszahívását, az alighanem befolyásolná a közgyűlés egész menetét.)
Az igazgatóság javasolja, hogy a közgyűlés a 2000. június 28-i közgyűlés óta hozott igazgatósági határozatokról szóló tételes beszámolót fogadja el és erősítse meg a TVK-részvények eladásával kapcsolatos igazgatósági és felügyelőbizottsági határozatokat. Az igazgatóság kéri, hogy a TVK-tranzakció lebonyolításában részt vett igazgatósági, valamint felügyelőbizottsági tagokkal szemben eljárást ne kezdeményezzenek, mivel az igazgatóság meggyőződése szerint a TVK-csomag eladására kötött szerződések a BC összes részvényesének érdekét szolgálják és nem sértenek jogszabályt.
Számos érdekes részlettel szolgálnak az elmúlt két hónap igazgatósági határozatai. Ezekből kiderül, hogy a CA-IB részvényforgalmi és piaci információkra hivatkozva már október elején azt jelezte a társaságnak, hogy a Milford és Milford-közeli cégek vélhetően 50-55 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek a BC-ben. Ugyanekkor döntöttek arról is, hogy felhatalmazzák a menedzsmentet egy készpénzzel kombinált részvénycseréről való tárgyalásra. (Nem voltak tehát alaptalanok azok a pletykák, amelyek szerint a BC a Milford BorsodChem-részvényeiért cserébe a BC TVK-pakettjét ajánlotta volna fel.)
November másodikán, a TVK-közgyűlés előestéjén az igazgatóság jóváhagyta az ügyben követendő új stratégiát, melynek alapelemei „a PSZÁF további segítése adatokkal, információkkal, politikai megerősítéssel”, a minisztereknek a BC által írt levélben kormányzati támogatás kérése a nyilvános ajánlat kikényszerítésében. Érdekes adalék, hogy a Mol 4000 forintos részvényenkénti áron jutott az Amerwind 9,5 százalékos TVK-pakettjéhez, amelynek segítségével aztán biztosítani tudta többségét a november 3-i TVK-közgyűlésen.
November 9-én az igazgatóság egyhangúan megszavazta, hogy a Milford tulajdonosként való megjelenését (amiről szeptember 18-án határoztak) ellenségesről semlegesre minősíti. Indokként a Gazprom és a Sibur megjelenését, valamint a Milforddal folyó tárgyalásokat hozta fel. Az igazgatóság ugyanekkor arról is döntött, hogy a kisrészvényesek érdekének védelmében a nyilvánosság felhasználásával kéri fel a Milford képviselőjét arra, hogy cége tegyen nyilvános vételi ajánlatot a BC részvényeire, „mivel mind a tőkepiac, mind a szakmai körök erősen úgy hiszik, hogy ezen felszólításnak meglehet a jogalapja”.
A dokumentumokból kiolvasható, hogy a BC-menedzsment mindent megtett és minden számára elérhető eszközt igénybe vett a részvényesek érdeke és ezzel persze önmaga védelmében. Kérdés, hogy mi lesz erről a közgyűlés véleménye, ahol a nyers százalékok döntenek.
M. G.
