Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsde felsőházának (A kategória) féléves eredményei még 37,7 százalékkal múlták felül a tavalyi számokat, a háromnegyed éves növekmény részben a tavalyi harmadik negyedév jó teljesítménye miatt szerényebb, mindössze 4,9 százalék. Az összehasonlítást torzítja a Mol, amelynek féléves eredményét megfelezte a gázárveszteség. A Molt kivéve a többi 17 A kategóriás cég idén a tavalyinál 25 százalékkal nagyobb adózott eredményt ért el, ami arra utal, hogy az 1998. őszi orosz válság okozta megtorpanást 2000-re kiheverték a magyar tőzsdei vállalatok.
Meglehetősen széthúzódott a mezőny. Az élen a vegyipari ciklus kedvező oldalának köszönhetően a BorsodChem (tavalyhoz képest +125,5 százalékos eredménynövekedés) és a TVK (+106,3 százalék) áll. E két cég együtt 12 milliárdos eredménytöbbletet ért el. Abszolút számban náluk is nagyobb növekedést (6,4 milliárdot) ért el a Matáv, ám ez mindössze 11,6 százalékos gyarapodásnak számít, vagyis jócskán elmarad a tőzsdei átlagtól. (Az 1997-es bevezetése óta mindig a Matáv húzta felfelé a tőzsdei átlagot.)
Átlag feletti (28,4 százalékos) növekedést és abszolút számban a vegyipari cégekéhez mérhető, 6,2 milliárdos gyarapodást ért el az OTP, amely három év alatt megduplázta kilenchavi eredményét.
A három nagy tavalyi vesztes, az Inter-Európa, a Zalakerámia és a Graboplast mindegyike egyenként másfél milliárd forinttal javította pozícióját és teljesítménye nyereségbe fordult át. (Igaz, ehhez a Grabónak két nem szokványos tételre, a horribilis mértékű Rába-osztalékra és egy megnyert perre volt szüksége.)
Táblázatunk utolsó számoszlopa az elmúlt három korábbi év (19971999) háromnegyed éves profitjai átlagához viszonyított idei eredménynövekedést tartalmazza, hogy a ciklikus hatásokat és persze az orosz válság hatását ki lehessen szűrni. Így derül ki, hogy a két gyógyszergyár eltérően teljesített: míg a Richter a korábbi átlagánál alig 4,5 százalékkal, az Egis 44,6 százalékkal produkált nagyobb profitot. A nagyok közül egyedül a Mol maradt el jelentősen a korábbi évek teljesítményétől, ám figyelemre méltó a Pannonplast 14 százalékos elmaradása is.
Az idei sereghajtók a Prímagáz és a Synergon, mindkét cég tavaly még stabil nyereséget produkált, idén viszont komoly veszteséget szenvedett el. Előbbi a Molhoz hasonlóan a gázárügy kárvallottja, a másik viszont aligha okolhat külső tényezőket.
A jelentések számait böngészve feltűnhet, hogy tovább növekedtek a vezető társaságok pénzügyi terhei. A pénzügyi veszteség a tavalyi háromnegyed éves 30 milliárdról idén 44,6 milliárdra nőtt (a két banknál az eltérő mérlegstruktúra miatt ebben az oszlopban a nem pénzügyi tevékenység eredménye szerepel, amely természetesen nem pénzügyi veszteség). Ez leginkább a Mol 6,5 milliárddal növekvő kamatterheinek, illetve a két gyógyszergyár tavalyihoz képest 3,5 milliárdos pozícióromlásának tudható be. (Az Egis és a Richter hedge üzletekkel fedezte le dollárban képződő bevételeit, ami a két cégnek összesen csaknem 3 milliárd forintjába került, igaz, ennél jobban nőttek üzemi eredményeik.)
A tőzsdei társaságok az első kilenc hónap eredményei alapján mintegy 18 milliárd forint adót fizetnek, az adózás előtti és a nettó eredmény eltérését ezenkívül a kisebbségi részvényesekre jutó eredmény levonása okozza. Utóbbinak legjelentősebb tétele (12,66 milliárd forint) a Matávnál jelentkezik, a Westel 49 százaléka révén, ám ezt a pakettet egy éven belül megveszi a Matáv, így a jövő évi nettó eredményt célszerű e tétellel korrigálva összehasonlítani az ideivel.
A gyorsjelentések adataiból kiszámolt néhány pénzügyi mutató közül talán a P/BV mutató a legérdekesebb, amely a társaságok kapitalizációjának és könyv szerinti értékének arányát mutatja. Ha az eredményadatokat is figyelembe vesszük, vitathatatlanul a Pick a legolcsóbb tőzsdei cég, amely a tőzsdén könyvértékének alig háromnegyedét éri. Ennél alacsonyabb ugyan a Prímagáz és a Synergon P/BV mutatója, ám e két cég veszteséges volta önmagában is igazolja a tőzsde értékítéletét.
A TVK BorsodChemhez képest 25 százalékos felülértékeltségét nem kell magyarázni. Rosszabb eredményadatai ellenére a Richtert értékesebbnek tartják a befektetők elsősorban függetlensége okán , mint az Egist.
A saját tőkéhez viszonyítva a legeredményesebb tőzsdei társaság vitathatatlanul az OTP, a BorsodChem és a TVK pedig csaknem behozta a korábbi listavezető Matávot. Relatíve kicsi a NABI eredményessége, bár e cégnél a számokat torzítja, hogy dollárban közzétett adatai táblázatunkban forintra átszámítva szerepelnek.
A háromnegyed éves adatokból a tulajdonosi struktúrára is fény derül, bár ezt a kötelezettséget távolról sem mindenki veszi komolyan. Akadt két cég, a Rába és a Synergon, amelyek minden változtatás nélkül június 30-i részvénykönyvi adataikat küldték el a harmadik negyedévi gyorsjelentésükhöz csatolva, ráadásul a Rába nem is hajlandó a tőzsdei nomenklatúra szerinti bontást közölni. A TVK és a BorsodChem adatai a negyedév közben jócskán átalakultak, a többi cégnél általában csak kisebb elmozdulások történtek. Ez alól kivétel a Pick, amely júliusban jelentette be, hogy a külföldi tulajdonosoknál lévő részvények jó része immár az Arago Holding kezébe került, a változás talán egyik fő oka lehet a papírok relatív alulértékeltségének. A Pick mellett még egy cég került egy másik tőzsdei vállalat ellenőrzése alá az elmúlt időszakban, a TVK ellenőrző pakettjét előbb a BorsodChem, majd a Mol szerezte meg, innen a magyar befektetők magas aránya a TVK-ban. Az A kategória többi társaságát a külföldi intézményi befektetők dominálják, a 18 cég közül tizet külföldi stratégiai tulajdonos irányít.
Korányi G. Tamás
