Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az 1999. áprilisi Arago-hatalomátvétel idején a Zalakerámia-csoport csaknem csődhelyzetben volt, a társaságot az elhibázott terjeszkedési politikája következtében 50 millió dolláros adósság nyomasztotta. Az új stratégiai tulajdonos (amely 16,5 százalékkal tartja kézben a vezető posztokat) irányítása alatt sikerült átütemezni a hiteleket, így az idei első félév 1,7 milliárdos hitelköltsége a harmadik negyedévben alig 400 millióval nőtt tovább. Az augusztus 1-jei hitelkonverzió (50 millió dollárból 10,2 milliót visszafizettek, a többit 42,2 millió euróra konvertáltak 0,93-as dollárárfolyamon) jókor jött, ha ez nem történik meg, a háromnegyed éves mérleg alighanem 700 milliós veszteséget mutatna.
A Zalakerámia mindhárom vállalata nyereségesen működött, leginkább a bukaresti Cesarom. Romániában kifejezetten keresleti a csempepiac, ezt jelzi, hogy a Cesarom a burkolólapokon 45 százalékos üzemi eredményhányadot tudott elérni. A Cesarom (forintban számolt) árbevétele 1999-hez képest idén 26 százalékkal nőtt, készletei csökkentek, a közvetett költségek pedig a tavalyinak mindössze kétharmadára rúgtak. A román társaság üzemi szinten mintegy 7 millió dollárral járult hozzá a Zalakerámia eredményéhez. A Cesarom az 1999-es 38 százalék helyett idén a román adótörvény kedvező változásai miatt csak 21,5 százaléknyi adót fizet. A hitelből finanszírozott beruházások itt elszámolt terhei és egy 554 millió forintos elszámolt, de kifizetésre előreláthatóan soha nem kerülő halasztott adó után az adózott eredménye 564 millió forint volt.
A hazai gyár üzemi eredménye 400 millió forinttal emelkedett (megjegyzendő, hogy a Zalakarámia gyorsjelentéseiben hagyományosan a közvetlen költségekkel csökkentett árbevételt nevezi üzemi eredménynek és a mindenki más által üzemi eredménynek nevezett sor üzleti eredményként szerepel). A leállított Pietra ugyan már nem termelt veszteséget, de a kőbányai telepen végzett rekultiváció költségei 241 millióra rúgtak. A számokat javította, hogy a tavaly 341 millióba került londoni és bécsi vállalatra idén már csak 36 milliót kellett költeni.
A Zágráb melletti, főként szaniterárukat gyártó Inker minimális nyereséggel zárt, a hagyományos német és holland piacon termékei a távol-keletiek árversenye miatt visszaszorulóban vanak, de a felfutó bosnyák piacon növelte eladásait. A Zalakerámia-csoport üzemi szinten (tehát a pénzügyi tételek előtt) 2,7 milliárd forintos eredményt ért el. Ugyanennyire rúgott a működési cash-flow (hiszen a dolláron elszenvedett horribilis árfolyamveszteséget nem kellett kifizetni), így nem meglepő, hogy a 2,56 milliárd forintos hiteltörlesztés ellenére szeptember végén 3,86 milliárd forintnyi pénzeszközzel rendelkezett. (Pozícióit a határidős devizapiacokon elért nettó 113 milliós nyereség is javította.)
A negyedik negyedév a csempepiacon ugyan rendszerint a leggyengébb, ám a pénzügyi veszteségek radikális csökkenésének köszönhetően (a kamatbevételek jószerével finanszírozzák az euróhitel kamatkiadásait, az árfolyamveszteség pedig az év végéig legfeljebb 100 millióra rúghat) a Zalakerámia adózott eredménye idén elérheti az 500 millió forintot. Jövőre ha a román piacon fennmarad az idei kedvező helyzet a cég akár 1,51,8 milliárd forintos adózás utáni eredményt is elérhet, ám kérdés, hogy a számok javulása meggyőzi-e a befektetőket.
Korányi G. Tamás
