Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BÁV Bizományi és Záloghitel Rt. tegnapi rendkívüli közgyűlése döntött a társaság zárttá alakulásáról. A közgyűlésen 2 millió 87 ezer részvénnyel szavaztak, ami 94,89 százalékos részvételi arányt jelent. Ebből mindössze 0,4 százalék volt kisrészvényes, ami arra utal, hogy az MFB az utóbbi időben tovább növelte részesedését a társaságban. Az egy százaléknál kisebb tulajdonrésszel (összesen 101 500 részvénnyel) rendelkező kisrészvényesek elvben megakadályozhatták volna a zárttá alakulást, ha - amint azt a társaság alapszabálya előírja - 25 százalékuk előzőleg írásban jelzi tiltakozását. A szeptember 21-től október 20-ig nyitva álló időszakban azonban csak a szükséges 25 ezer szavazat ötödével, 5048 részvénnyel rendelkező részvényesek tiltakoztak, így nem sikerült az előterjesztés megtorpedózása. (A társaságnak a Keler tájékoztatása szerint 1561 kisrészvényese van, ebből 21-en jelezték tiltakozásukat.)
A közgyűlésen jelen lévők megtudhatták, hogy a zárttá alakításra azért van szükség, hogy a BÁV elkerülje a tőzsdekényszert. Megfigyelők szerint ez azonban nem túl nyomós érv, miután a BÁV részvényeit az 1997-es nyilvános kibocsátás óta egyszer már bevezették a tőzsdére. A másik magyarázat szerint a nyilvánossággal járó költségeket szeretné így megspórolni a BÁV, ám mint azt az igazgatóság jelen lévő tagjai elmondták, ez mindössze tízmillió forint megtakarítást jelent.
A kisrészvényesek módosító indítványait, amelyek a zárttá alakítás elhalasztására irányultak, a fő tulajdonos leszavazta, erre a sorsra jutott az a két javaslat is, amely a részvényesek számára a teljes részvénykönyvbe való betekintést, illetve a BÁV weblapján keresztül a nyilvános tájékoztatás fenntartását javasolta. A második napirendi pontban az alapszabály zárt társaságoknak megfelelő módosítása mellett új közzétételi helyet (a Magyar Nemzetet) szavaztak meg.
A közgyűlés végül igazgatósági taggá választotta Szentpéteri Kálmán vezérigazgatót.
M. G.
