Az európai uniós csatlakozás nem hozott jelentős változást a hazai vásár- és kiállításszervezők életében, ugyanis a külföldi vállalatok – elsősorban nagyvállalatok – betörése a hazai piacra már a kilencvenes években lezajlott. A jelenleg érzékelhető változások leginkább a kisebb külföldi cégek megjelenésében mutatkoznak. Ezek elsősorban kereskedelmi profilú német, osztrák, olasz, valamint cseh és szlovák kisvállalatok – mondta lapunknak Nagy Károly, a MKVSZ főtitkára.
A regionalitás, mint fontos szempont, a kiállításoknál is érezteti hatását, ugyanis a határ menti térségek vásárain és kiállításain egyre nagyobb arányban vannak jelen a szomszédos országok kisvállalatai. A szlovák határ közelében rendezett kiállításokon és vásárokon gyakori az elsősorban élelmiszerek és más fogyasztási cikkek forgalmazásával foglalkozó szlovákiai kisvállalatok megjelenése. Az uniós csatlakozás után a nyugati határ közelében megnőtt az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó osztrák kiállítók aktivitása, de ez hamar stabilizálódott egy alacsonyabb szinten, miután belátták, hogy a magyar piac gyakorlatilag már telített. Az építőipari vásárokon a résztvevők igen nagy számban és széles kínálattal képviseltetik magukat. Ezzel szemben a gasztronómiai kiállítások élelmiszerpiacra gyakorolt hatása nem számottevő, mivel a beszerzők száma – a nagy áruházláncok előretörésével – annyira lecsökkent, hogy a vásárokon való megjelenés nem eredményezhet jelentős piacbővítést.
A nyugat-európai tapasztalatokhoz hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető az a tendencia, hogy a vásárok és kiállítások nemcsak a szakmának szólnak, hanem a lakosság egyfajta szabadidős tevékenységét jelentik. Elsősorban az utazási, szabadidő-, motor-, autó- és lakberendezési kiállítások közvetlenül a lakossági vásárlóerő lekötésére szerveződnek. Nagy Károly elmondta, hogy a hazai cégek meglepően ritkán jelennek meg külföldi vásárokon. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy nincs kellő vállalkozókészség az új piacok meghódítására. Azok, akik már bekapcsolódtak a nemzetközi kereskedelembe, elsősorban beszállítóként vagy alvállalkozóként vannak jelen; ez viszonylag kényelmes megoldás, mert nem kell saját marketinget kidolgozniuk.
A külföldi vásárokon való megjelenés állami támogatási rendszere elaprózott és kizárólag a kiállítási részvételre koncentrál. Holott ahhoz, hogy a vásáron, kiállításon való megjelenés sikeres legyen, már a rendezvény előtt szükség van megfelelő marketingtevékenységre, piackutatásra, valamint a potenciális partnerekkel való kapcsolatfelvételre.
Andacs Noémi